.

Nagy kérdés, hogy lehet-e kutya nélkül élni? Kis túlzással mondhatom, hogy igen, de nem érdemes...

Nem véletlenül társa az embernek már időtlen idők óta. Vannak kutyás és kutyátlan emberek. Az utóbbiak gyakran idézik az elriasztó cikkeket, amikben egy-egy harci kutya végzetes támadást intézett ember ellen. Hát igen: ahogy vannak jó emberek és rossz emberek, így vannak jó és rossz ebek is. De bebizonyított dolog, hogy majd' minden rossz kutya mögött egy rossz gazda áll!

A következetes, szeretetteljes légkörben nevelkedett kutya sohasem fog ártani az embernek.

Szeretjük az állatokat. Gondoskodunk a jólétükről. És mégis megöljük és megesszük őket. Az amerikai szociálpszichológus, Dr. Melanie Joy adott először nevet ennek az ellentmondásos viselkedésnek: karnizmus.

Az EM technológia előnyeit természetesen a háziállataink esetében is kiélvezhetjük, legyen szó kutyáról, macskáról, törpenyúlról, tengerimalacról vagy hörcsögről.

Amikor eldöntöttük, hogy kiskutyával bővítjük a családi létszámot, elkezdtünk utánanézni, hogyan is kell helyesen táplálni egy ilyen élőlényt. A tapasztalatainkat osztom meg Veletek, fogadjátok szeretettel, és alkalmazzátok bátran a "trükköket", mert működik a dolog. 

Régi megfigyelés, hogy az állatokkal való foglalkozás elősegíti egyes betegségek gyógyulását, javulását vagy szinten tartását. Legalkalmasabbnak erre a célra - jelenlegi életmódunkból adódóan - a háziállatok tartása tűnik. 

Veszélyben a Magyarországon őshonos hétpettyes katicabogár, amely rokonfajával, a Kárpát-medencében néhány évvel ezelőtt még ismeretlen harlekinkaticával került szembe. A kelet-ázsiai eredetű mérsékelt övi bogár fő tápláléka a levéltetű és a pajzstetű, ezért biológiai fegyverként először az Egyesült Államokba, majd Európa néhány államába is behurcolták. 

Egy jó tatárbifsztek elfogyasztásába bele is lehet halni az Egyesült Államokban. 

Azt ma már talán mindenki tudja, hogy nem szabad náthára antibiotikumot szedni, s hogy a szappanok és tisztítószerek közül sem érdemes az antibiotikumosakat választani. Az emberiségnek már csak néhány hatásos antibiotikuma van, amit nem „tanultak ki" a baktériumok, vagyis amik még hatnak egyáltalán ellenük, ha elszaporodnak bennünk valamilyen fertőzés esetén. 

Azoknak az állatvédőknek ajánlom figyelmébe ezt a kisfilmet, akik gyorséttermi és félkész ételektől elhízva kampányolnak az ellen, hogy a kozmetikai cégek ne végezhessenek állatkísérleteket.

Életformát váltani nem könnyű, a romantikusnak tűnő vállalkozás mögött rengeteg munka és küzdelem áll. A fiatal balatonhenyei házaspár egybehangzóan állítja: nekik megérte változtatni.

A napokban számos hír is szerepelt arról, hogy több hektár szántóföldet kellett beszántani, mert génmódosított növényeket találtak a földeket. A legtöbb embernek már nem cseng idegenül a génmódosítás kifejezés, sokat hallani az Amerikában terjedő gyomirtóra rezisztens génmódosított szójáról, a rovarölő toxint termelő kukoricáról. Az ember kísérletező és haszonszerző kedve itt nem állt meg. Már az élővilág egy magasabb szintjén is dolgoznak azon a kutatók, hogy különböző célokra módosítsák egyes élőlények genomját. Az egyik ilyen project az Aqua Bounty Technologies inc. elnevezésű cég által megalkotott Aquadvantage névre hallgató génmódosított lazac.

Mégis itt a világvége: Szabad az út a génmódosított lazac számára

Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Ügynökség (FDA) egy speciális ajándékot hozott nekünk: a genetikailag módosított lazacot, mely kétszer olyan gyorsan nő, mint a természetes társa.

Sokat változott a helyzet gyerekkorom óta. Elterjedt a ketreces tojótyúk tartás, a tojások meg lettek jelölve, a dobozok színesek, az ábrák az érzelmeinkre hatnak. De kiigazodunk a jelölések útvesztőjében vagy csak a szép színes képek és időnként megtévesztő feliratok alapján döntünk, amikor tojást veszünk?

Az ember "fejlődés" címen feladja a vidék adta lehetőségeket, és tudatlanságból beköltözik a városba. Majd a valódi fejlődés eredményeképpen visszaköltözik az Anyatermészetbe, immár tudatosan, okosan használva (és nem kihasználva!) azt, amit Tőle kaphatunk. 

Kanadai tudósok kutatásának eredményeként, rövidesen balzsamfenyő-kivonat válthatja ki a luxusparfümök gyártásában a bálnák belében keletkező ámbrát.

Azért, hogy már a korábbi cikkekben is említett szemléletváltozást el tudjuk indítani, lássuk, ki mit tehet ezért. Szinte nincs is az életünknek olyan része, ahol ne tudnánk lépéseket tenni a közös ügyért.

A mindennapok háziasszonya számos területen, napi rendszerességgel segítheti a környezettudatos gondolkodás és cselekvés továbbterjedését. Hogyan?

Tartalom:

• Takarítás
• Mosogatás
• Szobanövények
• Vízkezelés, vízlágyítás
• Komposztálás
• Kiskert, talajoltás
• Kerti tavak