Mozgással az egészségünkért, avagy milyen mozgásformát válasszunk?

Már több blogbejegyzés is íródott és több párbeszéd is lezajlott az antalvali.com-on a mozgással kapcsolatban, de számomra ez az a téma, amit a mai "rohanó" világunkban nagyon fontos hangsúlyozni. Nem lehet elégszer elmondani, hogy miért és mekkora szüksége lenne rá Mindenkinek!! Ha mozgásról beszélünk, akkor a legtöbb ember a mindennapi rutinra, a munkahelyi mozgásra vagy a másik véglet, hogy komoly testedzésre gondol. Viszont ma már szerencsére a "finomabb" mozgásformák is "belopóztak" a köztudatba.

A mozgás örömeTartalom:

Fontos tisztázni - hiszen nem mindegy -, hogy mozgásról vagy sportról beszélünk. A kettő nem ugyanaz!

MINDEN SPORT MOZGÁS, DE NEM MINDEN MOZGÁS SPORT!

Mozgás például a légzés is, amelyet ha természetesen vagy tudatosan, terápiaként végzünk, máris komoly egészségvédő, preventív jelentősége van a szervezetünk számára. Mozgás lehet a napi rutinunk otthon vagy a munkahelyünkön. Azonban, ha ez nem egy wellness- vagy sportközpontban történik, akkor bizony el kell gondolkodnunk rajta, hogy vajon átmozgatjuk-e időnként minden izmunkat, ízületünket úgy, ahogy azt kisgyermekkorunkban természetesen tettük?

Emlékezzünk csak vissza, vagy figyeljük meg a körülöttünk lévő kisgyermekeket, akiknek még a mozgás a lételemük. Fáradhatatlanok, és hatalmas mozgástérre van szükségük, hogy ösztönösen minden szempontból jól átmozgathassák magukat a nap folyamán. A fáradt szülők viszont sokszor csak annyit látnak az egészben, hogy nem bírják követni a csöppséget és nem értik, hogy honnan szerzi az energiáját (hát ha még ráadásul "alig eszik valamit").

A megoldás pedig nagyon egyszerű. A nem komoly mozgásszervi problémával született gyermekek onnantól kezdve, hogy először megemelik a fejecskéjüket, gyakorlatilag erőgyűjtőként folyamatosan használva a körülöttük lévő energiamezőt, azt a természetes légzéssel kombinálva folyamatos mozgásban lesznek. Használják az izmaikat, amelyek így betölthetik valódi funkcióikat. Ugyanis megfelelő használatukkal  (gyermekkorban még ösztönösen tettük), nem kell aggódnunk, hogy megsérülünk. 

A mozgás nagyon fontos, de nem különválasztható a helyes életmódtól.

Mi az, ami befolyásolhatja, hogy milyen mozgásformát válasszunk magunknak?

  • az életmód (táplálkozás, munkahely, otthon)
  • idő
  • a korunk
  • a fizikai adottságaink és a nemünk
  • betegségek (velünk született vagy szerzett)
  • magányos farkasok vagy társaságot kedvelők vagyunk-e

Ha helyesen sikerül megválasztani a megfelelő mozgásformát, azzal sok betegség megelőzhető a későbbi évek során. Nézzük, hogyan befolyásolják mindezek szervezetünk állapotát!

Táplálkozás

Amit eszünk, ahogy eszünk, befolyásolja az egészségünket, a kedvünket, a testfelépítésünket, a kitartásunkat és gyakorlatilag az egész életünket, tehát a megfelelő táplálkozás a megfelelő mozgás alapja is. A természetközeli életmóddal kapcsolatban megint csak nem húznám az időt. Az antalvali.com-on 10 éve összegyűjtött tanulmányok, tapasztalatok összességéből Ti magatok is meg tudtok győződni arról, hogy a mindenki alkatának leginkább megfelelő táplálkozás mennyire fontos szerepet játszik egész életünkben.

Mégis kiemelném a legfontosabbakat, amelyek segíthetnek nekünk a helyes táplálkozás összeállításánál a mozgás szempontjából:

  • lassan felszívódó szénhidrátok
  • semmi  finomított élelmiszer
  • izomépítéshez megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje
  • megfelelő mennyiségű és minőségű tiszta víz
  • természetes lúgosítás
  • szükség esetén megfelelő minőségű táplálék-kiegészítők

Munkahelyi és otthoni rutin

Sokan, ha megkérdezik tőlük, hogy mit sportolnak, csak annyit válaszolnak, hogy "Minek sportoljak, mozgok én eleget",  vagy  "Nincs energiám még munka után ugrabugrálni". Ez mind érthető, csak egyetlen baj van vele, mégpedig az, hogy mind-mind rutinmozgások, vagyis nap mint nap ugyanazok a berögzült mozdulatok, rosszabb esetben az íróasztalnál ülés sok-sok órán keresztül, vagy éppen talpalás egész nap a munkában megállás nélkül. A napi rutin közben nincs időnk azzal foglalkozni, hogy most éppen hogyan ártunk a gerincünknek, vagy éppen hogyan gátoljuk a tüdőnk, szívünk munkáját és még sorolhatnám.

Éppen ezért nagyon fontos megérteni, hogy mi történik a testünkben egy-egy mozgás, mozdulat során. Tehát, ha kellő testtudattal tudunk nap mint nap nekilátni a feladatainknak, máris sokat teszünk az egészségünkért.  Ha a testtudat kialakítása mellett még időt szakítunk egy kis tudatos testmozgásra is, na akkor már igazán büszkék lehetünk magunkra.

Idő kérdés

A következő probléma, ami gátolja, hogy napi szinten időt szakítsunk valamilyen általunk kedvelt mozgásformára, az az IDŐ.

Senkinek nincsen ideje mostanában semmire! Ugye sokszor halljuk vagy mondjuk mi magunk is. Miért nincs? Nagyon egyszerű. Azért, mert nem vagyunk képesek rá (tisztelet a kivételnek), hogy a jelenben éljünk. A napunk nagy része vagy azzal telik, hogy a jövőbeni dolgokra sóvárgunk, vagy csak álmodozunk (de jó lenne ha..., majd ha...), vagy múltbéli dolgokat próbálunk helyrehozni, vagy éppen csak a szánalom lelkiállapotában vagyunk (lásd: Megértés Táblázata), amelyben sajnáljuk saját magunkat, hogy már megint minden ránk marad..., hogy senki nem képes segíteni..., nincs időm semmire..., mindent nekem kell egyedül csinálnom... és még sorolhatnám.

Régi hozott mintáink alapján az hagyján, hogy a gyerekek és a férj, vagyis a család, de még a lakás is megelőz bennünket. Nem tudok menni, mert sütnöm kell, főznöm kell, takarítanom kell, ablakot pucolok, kertészkedek, füvet nyírok, amikkel nem is lenne baj, ha mindenki, aki ezek miatt nem kezd el mozogni, legalább meggyőződésből tenné, de sajnos nem ez a legjellemzőbb. Inkább az, hogy kedvetlenül, magunkat háttérbe szorítva csináljuk a napi teendőinket. Akkor meg miért nem szorítunk egy kis időt csak magunkra? Hiszen a családunkért és a lakásunkért, még a kertünkért is csak akkor fogunk tudni tenni, ha sokáig jól leszünk, betegeskedések nélkül. Ennek pedig bizony feltétele a rendszeres testmozgás.

A kor

Amióta megismertem Etka anyót, azóta tudom, hogy a kor nem számít. Bárki bármikor képes lehet a minőségi mozgásra, amikor már és amikor még képes gondolkodni! Erről még lesz szó később, most nézzük, hogy egyes korosztályoknál hogyan alakulnak a mozgásfajták, és mire lenne szükségük!

Csecsemők

A kis újszülöttek még ösztönös mozgásukkal nem szorulnak semmiféle kiegészítésre, kivéve, ha valamilyen mozgáskorlátozottsággal születnek. Ez utóbbi esetben a korai mozgásfejlesztéssel tudjuk a normál fejlődésű babákhoz felzárkóztatni őket. Időben felismerve a problémát, a különbségek minimálisra csökkenthetőek az egészséges mozgásfejlődésű gyermekekhez képest.

Fontos viszont, hogy a kisgyermekek első életévében biztosítsuk számukra a megfelelő mozgásteret, hagyjuk, hogy a legkülönbözőbb pozíciókat kipróbálhassák (természetesen szülői felügyelettel). Bármilyen kis törékenynek tűnnek, a mozgás lételeme a legkisebbeknek is.

Az egyik legjobb immunerősítő és mozgásfejlesztő módszer már csecsemőkorban is az úszás, ami szakember segítségével akár 3 hónapos kortól kezdődően alkalmazható a pici babáknál. (A 37. hét előtt született babáknál, akiknél a tüdő fejlettsége még nem tökéletes, kimondottan nagy segítség lehet!) 

Kisgyermekek

Amint a kisgyerek már képes utánozni bennünket, érdemes a ritmusos mozgásokat is belevinni a mindennapokba, akár közös programként és a séták, önfeledt futkosások mellett. Az óvodai időszak is egy vízválasztó a mozgásfejlődés tekintetében. Ha nem szerettetjük meg a gyermekekkel a mozgást ebben a korban, akkor bizony eléggé nehéz lesz a későbbiekben bármilyen sportág vagy mozgásforma felé terelgetni őket. Kiderül, hogy labdázni szeret vagy inkább tornázgatni. Kitartó-e a sétában vagy sem. Mennyire aktív a figyelme. Inkább a csoportos játékokat kedveli vagy egyedül érzi jobban magát és még sorolhatnánk, de ezekkel a kérdésekkel rengeteg gyerekekkel kapcsolatos könyv foglalkozott már.

Az úszás, mint Jolly Joker az egyik legjobb testtartást javító, -fenntartó mozgásforma, amelyet "babaúszással" már meg lehet alapozni, akár 3 hónapos kortól. 

Mozgás gyermekkorban

3 éves kortól már érdemes elvinni a különböző sportrendezvényekre a gyerekeket, hogy lássuk, le tudja-e kötni a figyelmüket valamilyen sportág. Ha igen, akkor is ez még csak játék számukra, tehát semmiképpen ne várjunk tőlük hatalmas teljesítményeket, viszont engedjük őket a mozgás öröméért saját választásuk szerint mozogni. 

Kislányok mozgáskultúráját ebben a korban nagyon szépen lehet fejleszteni balettel, tánccal, talajtornával. Megalapozza a gyermekek helyes, természetes testtartását, és a későbbiek során akár "keményebb" sportban is meg tudják majd állni a helyüket, hiszen a helyes testtudat kialakítása a sport bármely területén hasznos számukra. A kisfiúknál is alkalmas ez az időszak arra, hogy belekezdjenek első sportjuk kóstolgatásába.

Iskolás kortól már elkezdődhet a rendszeres sportolás, amely a tanulással, iskolai leterheléssel együtt járó fizikai, de főleg mentális fáradtságot nagyon jól tudja ellensúlyozni. Semmiképpen se legyen a gyermek számára túl nagy teher és megerőltető, nehogy az ellenkezőjét váltsuk ki, mint amit el szeretnénk érni.

Serdülőkor

A legalkalmasabb időszak, hogy a gyermek megtalálja a számára legideálisabb sportágat vagy mozgásformát. Ilyenkor az állóképességük növelésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. Ugyanakkor a legveszélyesebb időszak arra is, hogy elveszítsék a természetes tartásukat, és kialakuljanak a gerincferdülések, görbült hátak, petyhüdt izomzat, elhízás stb. A mozgás szempontjából ez a legmeghatározóbb időszak, ezért a választott edzőnek, oktatónak nemcsak szakmailag, de emberileg is felkészültnek kell lennie, hogy az egyébként is jelentős változásokon átmenő fiatalokat átsegítsék a nehéz időszakukon a mozgás segítségével.

Kamaszkor

Ebben az időszakban egy jól megalapozott mozgásformával már csak terelgetni kell a gyerekeket. Kipróbálhatnak erőteljesebb izommunkát követelő sportokat is.

Fontos, hogy a teljes testalkat kialakulása előtt izomfejlesztő gépeket, ha lehetséges, ne használjanak a gyerekek!

Gyakorlatilag ettől a korszaktól kezdődően már szinte kis felnőttként kezelhetjük a fiatalokat. Minden vonatkozik rájuk is, ami a felnőttekre.

Felnőttkor

Ebben a korban már kialakult, hogy milyen sportág érdekli az embert, ha nem, akkor már saját döntése, hogy mit választ. Vannak viszont olyanok, akik szinte csak a kötelező iskolai mozgásokon vettek részt ezidáig, és csak ezután szeretnének elkezdeni mozogni. Na ezt már érdemes megfontolni!

A jelszó az lehetne, hogy mindegy mit, csak mozogj!

Vegyük azért figyelembe, hogy egészséges fiatal felnőttkorban még viszonylag gyorsan regenerálódik a szervezet, ezért kb. 30-35 éves korig érdemes erőteljesebb kardiomozgást igénylő mozgásformát elkezdeni. Később már jóval hosszabb a regenerációs időszak, ezért óvatosan terheljük a szervezetet.

Minden felnőttnek ajánlott:

  • Minden mozgás után hagyjunk kellő időt a regenerációra, főleg a kezdeti időszakban!
  • Ne feledkezzünk meg róla, hogy az életmód és a mozgás együtt vannak segítségünkre!
  • Igyunk megfelelő mennyiségű tiszta vizet!
  • Valamilyen nyújtó, pihentető, lazító gyakorlatsort, 1-1 jógaórát iktassunk be a heti mozgásunkba. Ezek lehetnek: jóga, stretching, do-in, csikung, tai-chi stb.
  • A pihenésben, regenerációban segíthet a meditáció, amely ugyan nem mozgás, de az elme lecsendesítéséhez hozzátartozik, így sokkal hatékonyabban tudjuk a gyakorlatokat végezni a későbbiekben.

Senior kor

Megint csak nincsen gond azokban az esetekben, amikor szinte egész életükön át meghatározó volt az idősebb emberek számára a sport, a mozgás. Ilyenkor csak annyit jó tanácsnak, hogy vegyük figyelembe a saját korlátainkat, a változásainkat, és figyeljünk testünk jelzéseire. Ha pedig valaki ebben a korban szeretne elkezdeni mozogni, sportolni, akkor egészségétől függően kérje ki orvosa, természetgyógyásza tanácsát, véleményét a választott mozgással kapcsolatban.

Vegyük figyelembe, hogy a csontok, ízületek, izmok nehezebben regenerálódnak. Az erőteljes kardiomozgásokat inkább kerüljük. Lehetnek komolyabb izomletapadások, meszesedések, amelyeket csak kitartó munkával lehet oldani, karbantartani. Ehhez bizony időre van szükség.

Javasoltak: a legkellemesebb elfáradást kiváltó sportok vagy a korábbiakban felsorolt lazító, nyújtó gyakorlatok (jóga, stretching, do-in, csikung, tai-chi stb.)

Fizikai adottságok

Ugyanúgy kisgyermekkorban és felnőttkorban is tartsuk szem előtt az alkati adottságokat a mozgásforma megválasztásánál. Egy vékony, hajlékony kislány sikereket érhet el a balett, a tánc, a torna területén, de nem biztos, hogy a kecses, lassú mozdulatokkal megfelelően helyt tudna állni a kézilabdapályán.

Azok a kislányok, akik szívesen játszanak csapatban, kellően gyorsak, és nem félnek az ütközésektől, azoknál szóba jöhet bármelyik csapatsportos labdajáték (foci, kosár-, kézi-, vízi- és röplabda).

Fiúknál hasonló a helyzet, bár ritkábban vannak jelen a művészeti ágakhoz tartozó mozgásformákban (pl. balett, tánc), és nagyobb létszámban vannak jelen az önvédelmi sportokban és a nagyobb testi erőt igénylő sportágakban.

Normál, valamint túlsúlyos gyermekek és felnőttek esetében is fontos a mértékletesség! Fokozatosan kell terhelésnek kitenni a szervezetet, figyelembe véve az adottságaikat.

Gyermekek esetén inkább a sportot próbáljuk beépíteni a mindennapjaikba.

Csapatos vagy egyéni mozgásforma?

Fontos, hogy bármelyik választott mozgásforma örömmel töltsön el gyermeket és felnőttet egyaránt. A sportban is nagyon fontos ez a megfelelő eredmények elérése érdekében, hiszen ki tudna úgy jól teljesíteni, hogy közben nincsen kedve ahhoz, amit csinál. Fel kell mérnünk, hogy csapatban vagy egyénileg tudunk jobban teljesíteni. Viszont gyerekek esetén nem mindig az a megoldás, hogy egy visszahúzódó gyermeket egyéni sportágba íratunk be. Lehet, hogy számára a csapatsportok jelentenének megoldást a gátlásai leküzdésében. Ennek mérlegelését a szülőnek és az edzőnek együtt kellene megtennie!

Ugyanakkor van olyan gyermek, aki "túlzottan" mozgékony. Számára is mérlegelni kell, hogy a csapatsport vagy az egyéni leterhelés jelentheti-e a jobb megoldást. Ezek eldöntéséhez érdemes szakember segítségét kérni, hogy a lehető legjobb megoldást válasszuk akár magunk, de főként a gyermekünk számára.

Betegségek

Mozgás szempontjából kétféle megközelítésből érdemes a betegségeket áttekinteni.

1. Mozgásszervi megbetegedések

  • Veleszületett mozgásszervi megbetegedések:

Csontot érintő deformitások, izomgyengeség, idegrendszeri problémák. Minden esetben szakember segítsége szükséges. A lehetőségekhez mérten, amennyire csak lehet, igyekezzünk segíteni nekik, hogy ne érezzék kevesebbnek magukat a társaiknál. Az Ő esetükben még fontosabb, hogy a mozgás örömet okozzon, és sikerélményük származzon belőle. Ez segíthet a továbblépésben és a gyógyulásban is.

  • Nem veleszületett mozgásszervi betegségek:

Inkább a felnőtt korosztályra jellemző. Legtöbbször pont a helyes és rendszeres testmozgás hiányából adódik. Kopások, meszesedések, letapadások... Az emberek nagy része azt hiszi, hogy mindezek természetes folyamatok és az öregedéssel együtt járnak, de miért kellene ennek természetesnek lennie? Igen, az igaz, hogy a szervezetünk elhasználódik az évek során, de képes egy csodálatos dologra, a megújulásra. A sejtjeink folyamatosan végzik ezt nap mint nap, és ha tisztában vagyunk vele, hogy életünk mely szakaszában éppen mi zajlik a testünkben, és mivel tudnánk támogatni, akkor nagyon komoly lépéseket tehetnénk az öregedési folyamatok lassításáért. Ne higgyétek el nekem! Próbáljátok ki!

2. Nem mozgásszervi megbetegedések közül néhány, amelyeknél nagy jelentősége van a mozgásnak

  • Asztma és allergia:

Akár felnőttről, akár gyermekről van szó, egyik probléma sem zárja ki a mozgás lehetőségét az ember életéből, sőt a fokozatosság elvét betartva, viszonylag rövid időn belül javulást lehet elérni.

  • Csontritkulás:

Általában felnőtteket érintő probléma. Mivel különböző stádiumai vannak, ezért mindenképpen ki kell kérni orvos vagy természetgyógyász szakember véleményét a mozgásformával kapcsolatban, de az már bizonyossá vált, hogy a folyamatos, nem túl erőltetett mozgás javíthat, de legalább stagnálhatja a csontritkulást.  Felügyelet mellett mozogjunk!

  • Daganat:

Szintén orvosi megítélés a választott mozgásforma végezhetősége, amely attól is függ, hogy a daganat mely szervet érinti. Nem kizáró ok, sőt segíthet is a beteg állapotán, csak ügyeljünk a fokozatosságra és a nem túl erős megterhelésre!

  • Magas vérnyomás:

A mozgás önmagában segíthet a csökkentésében. Más mozgásformák esetén más-más hatásokra lehet számítani. Futás esetén például kitágulnak az erek, így emiatt csökkenhet a vérnyomás, de egy focicsapatban játszva valószínű, hogy nem tudnánk kellő eredményt elérni.

  • Szív- és érrendszeri problémák:

Ugyanaz a helyzet, mint a többi felsorolt betegség esetén, hogy kizárólag orvosi konzultáció után lehet bármilyen mozgásba belekezdeni vagy folytatni. Fontos a folyamatos felügyelet, emellett viszont igyekezzünk olyan sportágat, mozgást választani, amelyben örömünket leljük, és nem terheljük túl a szervezetünket.

  • Bőrproblémák:

Ha valakinek komoly bőrsérülése van, az lehetőleg ne válasszon magának olyan sportot, ahol érintkezhet a bőrfelülete más emberek bőrével, saját maga és a többi sportoló érdekében.
A vízi sportoknál veszélyes lehet a klóros víz a sérült bőrfelületen.

  • Idegesség, nyugtalanság, depresszió:

Ezekben az esetekben a mozgás mint alapvető terápia is szerepet kellene, hogy kapjon, hiszen a testmozgás során felszabaduló endorfin nagymértékben javíthatja a betegek állapotát.

Agresszió esetén szintén komolyabb mérlegelésre szorul, hogy mit válasszunk, hiszen egy csapatsportban nem biztos, hogy szerencsés egy hirtelen indulatból verekedésbe fulladó mérkőzés, ugyanakkor hatalmas küzdőszellemmel is meg lehetnek áldva ezek az emberek, amikre nagy szükség lehet a pályákon.

Lázas betegség esetén TILOS sportolni!

4 jó tanács a mozgáshoz:

  • Legyen testtudatot! (onnantól kezdve tudni fogod, hogy melyik mozgásformát válaszd magadnak)
  • Kellemesen fáradj el, de ne kimerültségig!
  • Legyél tisztában a saját képességeiddel és korlátaiddal!
  • Élvezd a mozgást!

Van-e olyan mozgásforma, amelyet végezhetünk kortól, nemtől függetlenül bármikor?

A válasz: igen, ez a TERMÉSZETES, VELÜNK SZÜLETETT MOZGÁS, aminek a neve ETKA-jóga!

Etka-jóga

Egy kisgyermeknek úgy 3-4 éves korig ez valóban természetes és tudja, hogy miről beszélek, de már a kisiskolások között is egyre több apróság van, akik sajnos kezdik elfelejteni, hogy milyenek  is az igazi, felszabadult mozdulatok, amelyek  fáradhatatlanná tették Őket.

Etka anyó felismerte, hogy minden jógagyakorlatból hiányzik valami, ami teljessé tenné, ez pedig nem volt más, mint a velünk született természetes testtartás, -légzés és -mozgás. Mivel a sejtjeink nem felejtenek, így viszonylag könnyű helyzetben lehet mindenki, aki ezt a felismerést elfogadja, és hajlandó tenni érte a saját egészsége érdekében.

A feladat annyi, hogy újra felszínre hozzuk magunkban a méltatlanul elfelejtett gyermeki frissességünket, a természetes légzésünket, -mozgásunkat, -testtartásunkat. Igen, ez lehetséges! Kortól, nemtől, vallási hovatartozástól függetlenül! Etka anyó 55 éves volt, amikor komoly fizikai és lelki problémáiból  kilábalva bebizonyította, hogy sosincs későn. Élete mindenki számára példaértékű lehet, hiszen saját maga megtapasztalásait adta tovább a hozzá fordulóknak. 

Etka anyó

Az Etka-Jóga Erőgyűjtő és Erőfejlesztő Módszer, ahogy a nevéből is látszik, nem csupán a jógagyakorlatok sorozatából áll. Mást kapunk tőle, mint a hagyományos jógaóráktól. Nemcsak a mozgás, hanem a gondolkodás, a jókedv, az igazi gyermeki frissesség visszaszerzése is célként szerepel minden alkalommal. 

Azoknak ajánlom, akik szeretnének ismét önfeledten, szabadon mozogni, fájdalom és korlátok nélkül. Akik szeretnék megtapasztalni ismét, hogy milyen érzés, amikor jókedvűen, felszabadultan mozdulhatunk ismét, mint annak idején kisgyermekkorunkban. Mert hát miért ne mozdulhatnánk úgy? Ki tiltja meg nekünk? Nem illik? Ugyan miért nem? Mindenki saját maga dönti el, hogy hogyan szeretne élni, és ha bárki meg szeretné őrizni a gyermekkori frissességét, akkor abba senkinek nem lehet beleszólása.

Miért ne táncolhatna, hintázhatna, görkorizhatna egy 50-60-70 éves ember is?

Miből áll az Etka-jóga?

  • Bemelegítés, ráhangolódás.
  • Állógyakorlatok (természetes testtartás, -légzés, -mozgás megtapasztalása).
  • Ülőgyakorlatok (szintén a természetes testtartás, -légzés, -mozgás megtapasztalása).
  • Hason- és háton fekvő gyakorlatok.
  • Relaxáció.

Mindegyiknél a cél, hogy a természetes testtartást, -légzést, -mozgást megtapasztaljuk, újra felszínre hozzuk saját magunkban. A gerincünk felszabadításával és a mellkasból induló mozgással, laza nyakkal erőgyűjtőkké válhatunk ismét, mint kisgyermekkorunkban. Nem gátoljuk a tüdőnk, szívünk és agyunk munkáját, hiszen minden szervünk a helyére kerül a helyes testtartásunk révén.

Mi az, ami még természetes, és az épülésünket szolgálja?

  • A keresztező mozgások, amelyek segítik a két agyféltekének az összehangolását. Gondoljunk csak bele, hogy a kisgyerekeknél gyakran előfordul, amikor elkezdenek aktívabban mozogni és nyúlni a tárgyakért, hogy hiába akarjuk az egyik kezecskéjébe adni a játékát, Ő a távolabb lévő másik kezével nyúl érte keresztbe (ösztönből!).
  • Csonterősítésekkel: a csontot a talajhoz koccantva vagy csontot csonttal finoman ütve, egy kis ingerület elindul a csonthártyán végigszaladva, és stimulálja a csontsejteket, amelyeket ösztönözve hozzájárulhatunk a csontépítésünkhöz. Segítjük a csontépítő ásványi anyagok beépülését és ezzel a sejtépítést. Hiszen tudjuk, hogy a csontsejtjeink is megújulnak kb. 7 évente, tehát soha nem késő elkezdeni a mozgást.

Szeretettel: Böbe


További tartalmak a témában:

5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (6 votes)

Hozzászólások

A mozgás öröme

Fantasztikus a cikk, teljesen egyetértek mindennel. A gyermekkor szerepe nagyon fontos. Én sportoltam már gyermekkoromtól kezdve Az iskola befejezésével már nem rendszeresen, de itt még azzal kiegészíteném a felsorolt mozgásformákat, hogy a sétának mekkora jelentősége van. Amíg a szüleimmel éltem, volt és még meg is van egy spániel kutuyusom. Bizony, ha esett, ha fújt, 30 fokban,-15 fokban is le kellett menni vele sétálni. Én szívesen vittem vízpartra, erdőbe, rétre is. Tehát nem csak kötelességből naponta kétszer 10 percre, hanem minden nap több órát sétáltam vele.Ma már saját családom van és 1-2 év telt el a munkába visszatérésem óta, merthogy gyesen voltam. 2 évig szinte alig mozogtam valamit, olyan hiányérzetem volt, hogy el sem tudom mondani. És bizony én is beleestem abba a hibába, hogy mert a gyerek, mert főzök, takarítok, stb Aztán elgondolkodtam, hogy mi értelme ennek. Nem az a legfontosabb, hogy jól érezzük magunkat? Hogy a környezetünk is pozitív energiát kaphasson tőlünk? Most már újra rendszeresen sportolok, imádok korcsolyázni (görkori, jégkori mindegy), úszom és a jóga az, amit még szeretnék beiktatni legalább hetente egyszer. Tavaly voltam egy 3 órás jóga Workshopon, nagyon jól éreztem magam, teljesen el tudtam magam engedni és nem is gondoltam, hogy képes vagyok egyenes háttal 1 órát ülni vagy hogy ennyire fel tud dobni a tibeti jógatánc. Szóval köszönöm a megerősítést. És tényleg az a legfontosabb a mozgásban, hogy élvezzük.

Értékelés: Nincs

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel