Sárgarépa

"Szerencsére ma már nem csak azért adnak a gyerekeknek sárgarépát, hogy jól tudjanak fütyülni. Egyre többen felismerik e régi kultúrnövényünk jelentőségét és egészséges táplálkozásunkban betöltött szerepét. "Veteményeskert elképzelhetetlen nélküle", - olvashatjuk Bálint gazda írásában, ami nagyon helytálló. De nézzük, mit is kell tudnunk erről a mindennapi finomságunkról!

Sárgarépa

Sárgarépa (Daucus carota subsp. Sativus)

A sárgarépa nagyon fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük. A nálunk termesztett fajták kb. 7 mg karotint (az A-vitamin elővitaminja), de emellett számos hasznos tápanyagot, további vitaminokat is tartalmaz (ez a mennyiség azonban sajnos évről évre csökken a termőföldek minőségi romlása és a csökkenő tápanyagtartalma miatt).

Származása:

A közép-ázsiai géncentrumból vándorolt nyugat felé, és feltehetően a mórok telepítették át az Ibériai-félszigetre úgy, hogy spanyol közvetítéssel jutott el Európa többi országába. Fajai szinte minden kontinensen megtalálhatók. Egyik ősi formája - a vad murok - nálunk a réteken, legelőkön, szántóföldeken gyakori gyom. A sárgarépa tehát valószínűleg csak az i. sz. 1. század óta szerepel az emberiség étlapján. Korábban a pasztinák töltötte be azt a szerepet, amit most a sárgarépa.

Az első írásbeli emlék a sárgarépa fogyasztásáról Ibn Al Avam, arab tudóstól származik a 12. századból; ő már különbséget tesz az ízletes, vörös színű és a zöldesbe hajló, sárgás színű répa között. Ez utóbbi magasan kiemelkedett a földből (akárcsak a mostani takarmányrépák némelyike), mert csak attól zöldülhetett meg, hogy a koronáját a napfény érte.

Nemesítése már a 16. században megkezdődött. A legismertebb Nantesi-karotta 1864 óta, megszakítás nélkül egyike a legjobb fajtáknak. A XVII. századig az európai fogyasztók a fehér, sárga és lila színű sárgarépát ismerték. A ma természetesnek számító narancssárga változatát holland kertészek a királyi család tiszteletére nemesítették.

Miért is fontos tápláléknövényünk?

  • Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas béta-karotin tartalma (6-12 mg/100g) jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony béta-karotin szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag - a többi karotinhoz hasonlóan - jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.
  • A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása - és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik - mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása.
  • Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
  • A gyökérfélék közül táplálkozás-élettani szempontból a sárgarépa jelentősége a legnagyobb. Vízben oldódó és vízben nem oldódó rosttartalma egyaránt jelentős, így kedvező hatással van az emésztésre. Megköti a toxikus anyagokat, és epesav-, valamint nyálkaképző hatású.
  • A gyökér tartalmaz még flavonoidokat és illóolajat is.
  • Alacsony energiaértéke miatt 218 kJ (52 kcal) szívesen alkalmazzák különféle diétáknál, de fogyasztása ajánlott szív- és keringési betegségekben szenvedőknek is.
  • Azért is érdemes tudatosan beiktatnunk táplálkozásunkba, mert karotinjai erősítik az immunrendszert, és egyes vizsgálatok szerint a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.
  • Főként tavasszal és nyáron különösen előnyös a fogyasztása a "napimádóknak", nyaralóknak, hiszen belsőleg segíti a védőhatású pigmentációt.
  • A népi orvoslás vizelethajtóként is alkalmazza.

Hogyan fogyasszuk a legjobb hatásfok érdekében?

A legtöbb zöldségfélével ellentétben a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa béta-karotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotin-tartalmának több mint a fele hasznosul.

Sárgarépás gyümölcslé

Fontos figyelembe venni, hogy a sárgarépa mint gyökérzöldség, elraktározza a termőföldbe jutott vegyszereket, a műtrágyák nitráttartalmát, így lehetőség szerint bio, vegyszermentes termesztésből vásároljunk, valamint kisgyerekeknek csak bio formában kínáljuk!

Kutatási eredmények

A közelmúlt kutatásai a karotinok számos immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy működését, és mivel nagyrészt a thymus (csecsemőmirigy) hámsejtjeiben koncentrálódnak, nagymértékben csökkentik visszafejlődését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotin-pótlással javíthatók az immunválaszok, és hogy a szájon át adott béta-karotin (napi 180 mg) jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását - különösen a T-sejtek számát, amelyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.

Dr. Kirsten Brandt kutató szerint, már tudták, hogy a sárgarépa jó hatással van az emberi szervezetre, és képes csökkenteni a rákos sejtek kialakulásának esélyét. Azt viszont nem tudták, hogy a zöldség mely hatóanyaga az, amely ezzel a speciális tulajdonsággal rendelkezik.

2005 februárjában jelent meg egy kutatás eredménye, amelyet a University of Newcastle upon Tyne egyetemen, Angliában végeztek el. 24 hím patkányt, akiknek kialakuló tumorjai voltak, 3 csoportba különítettek el, és különböző diétán tartották őket. 18 hét eltelte után a kutatók azt tapasztalták, hogy azok a patkányok, akik sárgarépát ettek a hagyományos táplálékuk mellett és azok, akik falkarinolt* kaptak a hagyományos táplálékuk mellé, azoknál harmadával kevesebb egyednél fejlődött ki teljesen a tumor, mint a kontroll csoportnál, ahol csak a hagyományos élelmet kapták.

*Falkarinol: A répában található természetes növényvédőszer, amely megakadályozza a répa gombás megbetegedéseit, például az édesgyökér rothadást, amely tárolás közben fekete pöttyöket okoz a répán.

A kutatást friss répával végezték, így még a szakemberek nem tudják, hogy a főzött vagy kipréselt répa is hasonló tulajdonságokkal bír-e, de mindenesetre előrelépés ez egy új generációs rákellenes gyógyszer kifejlesztéséhez. A kutatóknak tovább kell most vizsgálni, hogy milyen mennyiségű falkalinor szükséges a tumoros sejtek kialakulásának megelőzéséhez, és mely répafajták azok, amelyek alkalmasak e feladatra, mivel számtalan formájú és színű répát termesztenek manapság.

A falkarinol az emberi szervezet számára méreg, de ahhoz hogy ezt a hatást kifejthesse, 400 kg-ot kellene elfogyasztani belőle.

Felhasználása

A sárgarépát szinte minden formában fogyaszthatjuk, nyersen, főzve, párolva, sütve stb. E kiváló zöldségünk nélkülözhetetlen kelléke a magyar konyhának. Ma már szerencsére egyre tudatosabban fogyasztjuk. Íze a legtöbb konyhai nyersanyaghoz jól illeszkedik, és nagy előny, hogy egész évben beszerezhető.

A sárgarépapüré a kisbabák pépes étrendjének fontos részét képezi, mivel jól hat az emésztésre, és megakadályozza a puffadást és a székrekedést.

Ajánlatos kisgyermekeknek nyersen is adni, hogy a foguk erősödjék.

Tárolása

A sárgarépa gyökereit pincében, nyirkos homokba rétegezve tárolhatjuk az új termés megjelenéséig anélkül, hogy karotintartalma veszendőbe menne. Nagyobb mennyiséget veremben szoktak eltartani. Kamrában, polietilén zacskóban vagy zsákban is tárolható 1-2 hónapig. Erre a célra csak megmosott, megszikkasztott, egészséges, sérüléstől és betegségektől mentes répákat válasszunk.

A repedt, hibás, törött sárgarépákat takarmányozásra használhatjuk fel.

Jótanács!

Sokan kedvelik a házilag gyártott répalevet. Ha gyümölcscentrifuga segítségével sárgarépalét szeretnénk kinyerni, érdemes a répaléhez ananász-, illetve almalét is keverni, illetve ízlés szerint citromlevet tenni.

Érdekesség

Nyersen vagy főzve valamennyi háziállat szívesen fogyasztja: a tej és a tojássárgája sárgább, a lovak szőre pedig simább, fényesebb lesz tőle, a nyuszik kedvenc eledele.

Régen azt tartották, hogy lehetséges az A-vitamin elővitaminjának a túladagolása, de a legújabb kutatások ezt már nem támasztják alá. Több tanulmány is hangsúlyozza, hogy a vitaminok a természetes nyersanyagban jobb hatásfokúak, és jobban hasznosulnak, mint kapszula vagy tabletta formájában.

Recept ötlet

Sárgarépaleves

Imádom a sárgarépát, nyersen is szívesen elrágcsálok belőle naponta egy-két darabot, de salátákban, levesekben és főzelékekben is nagyon finom. Gyerekkoromban drága nagymamámtól mindig azt hallottam, hogy ha szeretnék megtanulni jól fütyülni - úgy, mint a fiúk -, bizony sokat kell enni belőle. Megfogadtam a tanácsát, meg is tanultam valamennyire fütyülni, bár a fiúkat sosem sikerült legyőznöm. Azóta persze azt is tudom, hogy a fütyülésen kívül még számos más előnye van a fogyasztásának, hiszen rendkívül vitamindús zöldségről van szó. Tudtad például, hogy már egy szál vegyszermentes sárgarépa elegendő béta-karotint tartalmaz ahhoz, hogy a napi A-vitamin szükségletet a testünk előállítsa belőle?

Sárgarépa leves

A kép illusztráció

Elkészítési idő: kb. 30 perc
Költség: kevesebb mint 500 Ft

Tovább a receptre...

Összefoglalva

Egy szál sárgarépa elegendő béta-karotint tartalmaz ahhoz, hogy testünk előállítsa belőle az egy napra szükséges mennyiségű A- vitamint, amely elengedhetetlen az egészséges bőr, a betegségeknek ellenálló nyálkahártya megőrzéséhez, valamint a szürkületi vagy farkasvakság kialakulásának megelőzéséhez.

A-, C-, E-, K- vitaminokat, folsavat, kalciumot, mangánt, foszfort, krómot, vasat, cinket, béta-karotint és rostot tartalmaz. Antioxidáns, rákmegelőző hatású. Jótékony hatást gyakorol a bőrre és a szemre, de jót tesz a szívnek és a vérkeringésnek is.

Fogyasszuk minden nap! Egészségünkre!


Forrás:

  • Házipatika.com
  • Wikipédia
  • Bálint gazda honlapja
  • naturline.hu
  • Karay Zsófia: Fűszerszámok az ősi kásafélékhez

További tartalmak a témában:

5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (9 votes)

Hozzászólások

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel