A hajdina dicsérete

Napjaink régi-új táplálkozási irányzataiban ismét egyre fontosabb szerepet kapnak a gabonafélék, s köztük olyanok is, melyek eddig ritkán kerültek asztalunkra. A hajdina vagy pohánka szintén egy elfeledett régi ismerős, ám ha megismerjük értékeit, újra méltó helyet kaphat táplálékaink sorában.

hajdina

Bár a keserűfű-félék családjába tartozik, mégis a gabonafélékhez sorolják, hiszen barnás-feketés terméshéjjal borított, három-élű, legömbölyített gúla alakú szemtermését a búzához hasonlóan fogyasztják.

Őshazája Ázsia, Közép-Európába csak a középkorban, a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el. XVII. századi fénykorát követően európai termesztése a burgonya és a búza térhódításával fokozatosan visszaszorult. Sajnálatos tény, hogy a napjainkban hazánkban termelt mennyiség mintegy 90%-a külföldi, elsősorban francia és német exportra kerül, az itthoni fogyasztás csak most kezd fellendülni.

Táplálkozás-élettani, illetve a különböző kórképek diétájába való beépíthetősége szempontjából a hajdina magja mind makro-, mind pedig mikroelem összetevőit tekintve kiváló beltartalmi értékekkel rendelkezik.

Rosttartalma más gabonafélékhez viszonyítva kiemelkedően magas.
Ennek jelentőségét alátámasztja az OÉTI 1992-1994 között végzett felmérése, mely szerint a hazai lakosság szénhidrát- és ezen belül, élelmirost-fogyasztása messze elmarad a nemzetközi ajánlásokban szereplő értéktől. Jelentős élelmirost-tartalma miatt, a bél-perisztaltika növelése és a tranzitidő lerövidítése révén hatékonyan alkalmazható a népbetegségnek számító székrekedés étrendi kezelésében, és egyes daganatos megbetegedések (pl. vastag- és végbélrák) megelőzésében is.
A fokozott rostbevitel koleszterin-szintet csökkentő hatása már régóta ismert és bizonyított.
Egyes esetekben (pl. epekövesség) a magasabb élelmirost-tartalmú nyersanyagok a beteg egyéni tűrőképességének figyelembevételével használhatók fel.

Zsírtartalmán belül a telítetlen zsírsavak rendkívül magas, mintegy 77%-os arányt képviselnek.
A hajdina rendkívül magas kalcium- és magnéziumtartalommal rendelkezik.
Előnye még kifejezetten alacsony nátrium és viszonylag magas káliumtartalma is, így sikeresen építhető be a nátriumbevitel korlátozásával járó magas vérnyomásos diétába. Magas rutintartalma miatt már őseink is gyógynövényként használták a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére.
A nyomelemek közül vasban, rézben és cinkben bővelkedik. Igen értékes vitaminforrás, hiszen szinte az összes B-vitamin fajtát tartalmazza, e mellett E-vitamin tartalma is jelentős.

A hajdina antioxidáns hatású flavonoid és rutin (P-vitamin) tartalma miatt kapilláris vérzések, és a sugárterápia okozta egészségkárosodások esetén is javasolható jótékony élelmiszer.

Glikémiás indexe 55-59%, magas élelmirost-tartalma következtében szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, így vércukoremelő hatása kevésbé kifejezett, mint a búzalisztből készült fehér kenyérnek és péksüteményeknek (pl. zsemle).
Ráadásul az élelmi rostok növelik a szervezet inzulin-érzékenységét is, így a hajdina fontos alkotórésze lehet a cukorbetegek diétájának is.
A fehérlisztből készült termékek kiváltása érdekében a hajdina a Candida albicans fertőzöttek étrendjének is részét képezheti, mivel fedezheti a kórképben megnövekedett B-vitamin- és nyomelem-szükségletet is.

A hajdina magas diétás rosttartalmánál fogva jól beilleszthető a fogyókúrázók energiaszegény diétájába. A rostok ugyanis csökkentik a tápanyagok felszívódását, a gyomor ürülési sebességét és az éhségérzetet.

A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken főzés előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dió ízt és illatot kölcsönöz.
A főzési idő lerövidítésére elkészítés előtt néhány órára be is áztathatjuk, majd kását, köretet, levesbetétet készíthetünk belőle, de felhasználhatjuk tészták, gabona fasírtok, sütemények, palacsinták és egyéb finomságok készítéséhez is.
Évszázados megfigyelés, hogy a hajdina a leginkább melegítő hatású gabona, így fogyasztását a népgyógyászatban különösen a hűvösebb hónapokban javasolták.

Forrás: 
http://www.paramedica.hu/200602/20_novenyek2/
5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (3 votes)

Hozzászólások

Olajos magvak

Sziasztok!

Megnéztem egy hajdinás édességes oldalt, és találtam egy érdekes dolgot az olajos magvak fogyasztásáról. Tényleg be kell őket áztatni egy egséz éjszakára,ahhoz,hogy fogyaszthatóak legyenek? Én szinte minden nap eszek kesudiót,vagy mogyorót,és ezek Bio-k, tehát akkor valószínűlek "élnek",és az áztatás ezekre vonatkozik, ha jól értetem. Még soha nem áztatam be őket... az nagy baj? És a nem bio mákkal mi a helyzet?

Értékelés: Nincs
Varga Nikoletta's picture

Vicus és a magok

Szia Vicus!

Igen, lehetőleg a bio-kat áztassad! Attól, hogy nem bio (nem kapott minősítést), lehet vegyszermentes, érdeklőd meg a termelőtől, hogy mivel és hogyan kezeli... és az ugyanolyan jó, ha nem jobb... :)

És most nézzük, hogy miért is jobb, ha áztatjuk a magokat:

A mag raktározza el a növény növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges energiát. Amikor egy mag elkezd csírázni a benne lezajló kémiai folyamatok működésbe hozzák az „enzimgyárat”, de már a megnedvesítésük is hatalmas változásokat indítanak el bennük. A növény növekedése, élete folyamán ebben az időszakban legnagyobb az enzimtartalom. A magok gazdag enzimtartalma az emberi szervezetben lezajló anyagcsere során is fokozza az enzimek termelését, így fokozva a vérkeringést.
V. Kulvinskas Csíraételek könyvében így olvashatunk a magokban végbemenő változásokról: „három különböző típusú folyamatra tagolhatók:egyes anyagok lebomlanak a magban; egyes anyagok a mag egyik részéből egy másikba vándorolnak: különösen a magfehérjéből (magbélből) a csírába, vagyis a sziklevélből a fejlődő részbe; majd végül az új anyagok felépítése következik a lebontott anyagok újraformálása által. Csupán két olyan anyag van, melyet a mag kívülről vesz fel a csírázás folyamán: a víz és az oxigén.” … és mindeközben az összetett enzimek kifejtik áldásos hatásukat, hiszen vitaminok és ásványi anyagok kötődnek hozzájuk.

Az enzimeket három kategóriába lehet sorolni: anyagcsere enzimek (ők működtetik a testünket), emésztőenzimek (ők emésztik a táplálékunkat) és a táplálékenzimek (az étel emésztésének megkezdéséért felelősek, hozzájuk kizárólag nyers táplálék útján jutunk).
Testünkben lévő szerveinket, szöveteinket az anyagcsere enzimek működtetik. Az emésztőenzimek feladata a fehérje, a szénhidrát és a zsír megemésztése. Ha megfelelő mennyiségű enzimhez jutunk nyers étek útján, akkor azok az enzimek leveszik az emésztőenzimek „válláról” a feladatot, így ő figyelmét a test egészét működtető anyagcsere enzimek megtermelésére fordíthatja, csökkentve ezáltal a szervezet saját enzimpotenciáljának felhasználását. A hő hatására elpusztulnak az enzimek (főzés!!), pedig szükséges kívülről pótolni őket. Ha nem tesszük, feléljük enzimeinket azáltal, hogy a hasnyálmirigyet és más emésztőszerveinket irdatlan mennyiségű enzim kiválasztására kényszerítjük. Ennek eredményeképpen rövidebb ideig élünk, betegek vagyunk és kevésbé ellenállóak a mindenféle élettani és környezeti stresszel szemben – már aki  . E témában kiváló művet olvashatunk Dr. Edward Howell: Enzim táplálkozás címen. Ajánlom mindenkinek! (ebben található a mókusos írás is ;) )

Az áztatáshoz használt víz rendkívül gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, enzimekben és aminosavakban. Én mindig meg szoktam inni az áztatóvizet.
De egy „kis” kitérő után rátérnék a kérdésedre: igen, ajánlatos beáztatni őket. Bár én az olajos magvakat nem szoktam áztatni, valahogy nem is gondoltam rájuk… Hmmm, eddig.
A mandulának, kesudiónak 12 óra áztatás szükséges és a növekedési ideje 1 nap. Nem csírázik, csak felduzzad. A sütőtök szintén duzzad, 8 óráig kell áztatni, neki is 1 nap a növekedési ideje. A szezámmagnak 1-2 nap, és 4-6 órát kell áztatni, míg a napraforgómagot 8óráig áztatjuk és 1-3 a növekedési ideje, viszont ezt csíráztatjuk. A mákot hasonlóan a szezámhoz.

 

Remélem, segítettem.

Jó éjt, Niki

 

 

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)
Veronika55's picture

HAJDINAFESZTIVÁL - Györe, 2011. szept. 30 - okt. 1.

Hajdinafesztivált rendeznek a hét végén a Tolna megyei Györén, ahol a régi gabonafajtából készülő ételek kóstolója mellett vidékfejlesztési konferenciát is tartanak.

A Mecsek lábainál fekvő, 700 fős községben első alkalommal rendezik meg a fesztivált - mondta az MTI-nek Csoma József polgármester.

A rendezvény első napján, pénteken, térségi konferencián a vidékfejlesztésről, a kistelepülések jövőjéről, pályázati lehetőségekről és az egészséges életmódról esik szó. Szombaton hajdinából készült bográcsételeket főznek, az elkészült ételeket díjazzák, vendégül látják a fesztivál közönségét, majd huszárok kíséretében felvonulnak a hajdinaaratók.

A manapság ritkaságnak számító növényből régi receptek alapján többek közt hajdinás hagymás krumplit, kenyeret, pogácsát, felfújtat és vörösboros hajdinás tortát készítenek a falubeliek - mondta Csoma József.

A községben, amelynek címerében is szerepel a hajdinavirág, régi hagyománya van a gabonaféle termesztésének, a környéken a györeieket évszázadok óta hajdinásoknak is nevezik - jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy a hajdinát a Tolna megyei falu lakói régen sokszor gyógyszerként is használták.

Ma néhány hektáron kezdték el újra a termesztését, a másodvetésű hajdina éppen most virágzik a györei határban. Az egykor a szegények eledelének tartott növény nem számít olcsónak, kilogrammja 700 és 1000 forint között van - mondta a falu vezetője.

- MTI - 

Forrás: http://gasztronomia.tlap.hu/magazin

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel