A génmódosítás egyik betegségre ellenállóvá, másikra hajlamossá tett

A génmódosított tökpalánta, amelyet rezisztenssé tettek a vírusos betegség ellen, kevéssé lett ellenálló a kezelhetetlen, végzetes bakteriális fertőzéssel szemben - állítják kísérleteik alapján a Pennsylvania Állami Egyetem biológusai.

"A termesztett tökfélék egy sor vírusos betegségre hajlamosak, ami nagy gondjuk a termesztőknek. A vírusfertőzött növények lassabban nőnek, a termésük deformált" - magyarázza Stephenson, a Pennsylvania Állami Egyetem biológia professzora.

Az 1990-es évek közepén az USA Mezőgazdasági Minisztériuma engedélyezte egy olyan génmódosított tökfajta termesztését, amely a leggyakoribb vírusos betegségek közül háromnak ellenáll. A termelők örültek, az ökológusok aggódtak, hogy a beültetett gének, amelyek ellenállóvá teszik a növényt a vírusos betegségekkel szemben, kiszökhetnek a környezetbe, megváltoztathatják a vad rokonfajokat.

Pennsylvania Állami Egyetem biológusai három éves munkájuk során - laborkísérletek helyett - a valódi környezeti viszonyokat utánozva dolgoztak. Megvizsgálták, hogy miként működik a vírusrezisztenciára ható beültetett gén a növényeknél: megjelenik-e a háromféle vírusbetegség, megnézték, mennyire károsítja az uborkabogár a növényeket, és megvizsgálták a bakteriális eredetű elhalás betegség kártételét. Ez utóbbi kórt az uborkabogár terjeszti.

"Amikor az uborkabogár elkezdi rágni a fertőzött növény leveleit, a baktériumok bekerülnek az emésztőcsatornájába, és a rágás okozta nyílt sérüléseken át a rovar ürülékével a baktériumok bejutnak a növényekbe."

A kutatók azt találták, hogy amikor a vírusfertőzés végigsöpört a táblákon - a génmódosított és vad fajtákon -, az uborkabogár kártétele nagyobb volt a génmódosított növényeken. A GM növények hajlamosabbak voltak az elhalásos baktériumbetegségre. "Azok a növények, amelyek nem tartalmaztak vírus-rezisztens transzgént, vírusfertőzöttek lettek" - magyarázta Stephenson professzor. "De, minthogy az uborkabogár az egészséges növényeket kedveli, nem a vírusfertőzötteket, a bogarak elsősorban az egészséges - a GM - növényeken telepedtek meg."

Egy vírusjárvány idején a transzgenikus növény előnyösebb helyzetben van, mint vad rokona. De ha a baktérium és a vírus egyszerre támad, a rovarkártevő elkerüli a satnyább vírusfertőzött példányokat és az egészséges, transzgenikus növényeken telepszik meg, amitől azok bakteriális eredetű elhalási betegséget kapnak, az ellen viszont nincs segítség.

"A vírusbetegség megjelenése előtt ugyanakkora kárt tettek mind a GM, mind a vad növényeinkben az uborkabogarak. De amikor a vírus megfertőzte a vad fajtákat, a GM növények lényegesen több kárt szenvedtek a rovarkártevőtől."

A három éves kísérlet alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a génmódosított növényeknek a vírus-ellenállóképességért nagy árat kell fizetniük. 

"Kutatásunk felderítette, milyen ökológiai költséggel kell számolni amiatt, hogy a génmódosított növény élő szervezetek teljes közösségében él, beleértve más rovarokat és más betegségeket is. A génmódosítás megoldást nyújtott a vírusbetegség problémájára, ugyanakkor a megoldás nem-szándékolt következménnyel járt: hajlamossá tett más betegségekre."

Forrás: EurekAlert

(Forrás: fuggetlen.hu)

0
Értékelés: Nincs

Hozzászólások

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel