Margarin – a terminátor

Évente akár 30 ezer keringési eredetű, idő előtti halált lehetne elkerülni, ha betiltanák az élelmiszeriparban gyártott transz-zsírokat. Lakos doktor összefoglalója beszámol eredményekről, de a helyzet korántsem megnyugtató. Mert transz-zsírok nem csak sült krumpliban vannak!

A kisfogyasztók számára csomagolt margarinok többsége ma már nem tartalmaz transz-zsírokat (TFA), ellentétben az ipari felhasználásra szánt zsiradékokkal. A McDonald's – és valószínűleg a Kentucky – sem használ már TFA-t. Nem is sejtjük azonban, hogy teljesen ártatlannak vélt élelmiszerekben is találkozhatunk a mérgező „halálosztóval”.

A margarinok története

Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte tömegesen gyártani a margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását.

A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettőskötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a veszélytelen cisz konfigurációjuk fordul elő, a többnyire mérgező transz konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.

A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz- („szabálytalan”) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő.

Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt hatásuk kedvező, a mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze.

A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz

Az első közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent meg (The Lancet). Az első publikáció eredményeit a későbbiek megerősítették, sőt még ijesztőbb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázatát.

Számomra akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában, a legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett közleményt. Ebben megmérték 20 ország 43 gyorséttermében, 2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét (New England Journal of Medicine). Az egyik meglepő információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc különböző városokban eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így – nem számítva a dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását (Atherosclerosis Supplements) – Malagában 3g-ot, New York Cityben 10g-ot tartalmazott egy McDonald's menü (csirke nugget és sült krumpli).

Mai tudásunk szerint ez azt jelenti, hogy ha New Yorkban abban az időben valaki minden nap megevett egy McDonald's menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növekedett. De mi a McDonald's a Kentucky Fried Chickenhez képest? Míg a McDonald's New York-i 10 g-os TFA-menüje volt a listavezető, a KFC csúcsteljesítménye 25g volt egyetlen adagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze hogy Magyarországon! Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok.

Eszerint, ha valaki minden nap egy ilyen, magyar KFC menüvel verte el az éhét (és nem evett semmi mást), a szívinfarktus kockázata legalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem élő honfitársainak. A fenti közleményre szinte azonnal reagálva, New York City polgármestere betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonald's sokkal kevésbé mérgező, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt.

További fenyegető hatások

A nagy amerikai világcégek a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkek után egymással versengve cserélték le mérgező zsiradékaikat a már „több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye”-ként (www.mcdonalds.hu) termelt új sütőanyagra. Egy olyan ország cégeiről van szó, ahol a dohánygyárak hatalmas kártérítéseket fizettek ki tüdőrákban elhunyt dohányzó honfitársaik hozzátartozóinak, mert azok nem tudhatták, hogy a cigaretta rákkeltő. Ha az élelmiszertermelő világcégek már 10 éve fejlesztették, és most gyorsan lecserélték a TFA-s zsiradékaikat, akkor ők nyilván már legalább 10 éve tudták, hogy milyen gyilkos élelmiszereket gyártanak. „A McDonald's az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” Gondolom, bennük is felmerült a dohányosok kártérítésének a példája...

Nő a koleszterinszint

Természetesen nem csak a gyorséttermek élelmiszerei tartalmaznak nagy mennyiségben TFA-t. Számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arányban csökken az érvédő hatású (HDL) koleszterinek mennyisége, és nő az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsak emelik a kedvezőtlen koleszterinek mennyiségét, de elősegítik a koleszterinek sejtekbe történő beépülését. A koleszterinszint-növelő hatás 4-5szörös az állati zsiradékokhoz képest (Országos Élelmezéstudományi Intézet).

A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a keringési eredetű megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvezőtlen hatása sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából következne.

Általános gyulladáskeltő hatás

Mostanra az is egyértelmű, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskeltő hatása is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), az interleukin 6 és a C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése külön-külön és az egyéb tényezőktől függetlenül is, erőteljesen növeli a keringési betegségek, mint például a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét (New England Journal of Medicine).

Érbelhártyát károsító hatás

Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsítja a TFA, csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. (Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology).

Egyéb hatások

Amennyiben az energia-bevitel 2%-át TFA-val fedezték, a női meddőség 2,3-szorosára (tehát 130%-kal!) növekedett (American Journal of Clinical Nutrition). Egyre valószínűbb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növeli a TFA. (Circulation, Progress in Lipid Research). Úgy tűnik, hogy a TFA, beépülve a vérsejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül is növeli a trombózishajlamot (Nutrition in Clinical Practice).

Mekkora a kockázat?

Az összkalória bevitelhez viszonyítva mai tudásunk szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné a keringési betegségek kockázatát. 10 ezer ember vizsgálata alapján bizonyították, hogy az összes kalóriabevitel TFA tartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek előfordulását. Elméletileg több százfajta TFA lehet, attól függően, hogy melyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egyforma. Van olyan köztük, amely önmagában megháromszorozza a hirtelen szívhalál előfordulását (Circulation).

Magyarországon a halálozás 2004-2006 között évente 131-135 ezer, ebből a keringési eredetű halálozás 66-70 ezer között volt. Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 ezer a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese.

Az itthoni helyzet

Nyilatkozatokon kívül keveset tudunk. Az Országos Élelmezéstudományi Intézetben (OÉTI) kétféle margarint vizsgáltak: az egyikben 0, a másikban 25% volt az össz-zsírtartalomra vetített TFA (márkaneveket nem hoztak nyilvánosságra). Volt olyan kakaós nápolyi szelet, amelynek egyetlen 30 grammos szeletében több mint 1 g TFA volt. Becslések és OÉTI felmérések alapján itthon legalább napi 2-3 g TFA-t, szélsőséges esetben akár 25 grammot is fogyaszthatunk.

A Flóra margarin, amely a csomagoláson – nyilván önkéntesen – elhelyezett feliraton deklarálja, hogy TFA-mentes, a saját honlapján erre már nem hivatkozik, amikor a készítmény szívbarát jellegét hangsúlyozza, nyilván azért, mert akkor talán felmerülne a fogyasztóban a kérdés, mennyi TFA-t tartalmaz az általuk gyártott Delma, Ráma vagy a többi margarin. Ezt nem lehet tudni. A (talán mára már elavult) tápanyagtáblázatban a „kockamargarinok” (Ráma, Liga, Venus) TFA tartalmát 8-20%-ban adják meg. Az Unilever honlapja szerint „A jó minőségű margarinok transz-zsírsav tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1% alatti, zsírsav-összetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak.”

Kérdés, mi tekinthető jó minőségűnek, és honnan tudhatja a fogyasztó, hogy jó vagy rossz minőségű margarint vásárolt a boltban. Az Unilever fent említett honlapján olvasható: „Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelentek meg hírek a legkülönbözőbb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, húsok, édesítőszerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe.” Ezek a mondatok 2008. január 15-én kerültek fel a honlapra, és akkor már számtalan tudományos közlemény jelent meg, amely egyértelműen bizonyította a TFA káros hatásait, és nem kérdéses, hogy a margarinokban mérték a legmagasabb a TFA-tartalmat.

Ipari méretekben szabad?

Nem szép dolog a „tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék,... egyes gyümölcsök,... és most például a margarin” káros élettani hatásait összemosni. Ha a TFA-ról szóló „híreszteléseknek semmi alapjuk nincs”, akkor minek kellett csökkenteni a margarinok TFA tartalmát? A kérdés csak az, hogy most mi a helyzet. Idézet megint csak az Unilever honlapjáról: „a magyar boltok polcain lévő, Unilever által forgalmazott margarinok transz-zsírsav-tartalma kevesebb, mint a WHO által ajánlott 1%”. Ezek szerint a 25%-os TFA-tartalmat nem az Unilever margarinjaiban mérte az OÉTI.

Természetesen nem csak a „magyar boltok polcain lévő” margarinokat fogyasztjuk. A TFA szempontjából a magyar boltok polcain lévő margarinok lényegesen kisebb terhelést jelentenek, mint amit az ipar számára készült sütőzsiradékok okoznak. Ezek az ipari felhasználásra szánt zsiradékok a legtöbb élelmiszerünkben megjelennek. Nyilvánvaló, hogy azokból az országokból, ahol a TFA forgalmazását korlátozták vagy korlátozni fogják, elindulnak a mérgező zsiradékok azon területekre, ahol ilyen korlátozásról nincsen szó. Nem okvetlenül margarin, hanem egyéb késztermékek (pl. keksz, ropi, felvágott, csipsz, pattogatott kukorica, sült krumpli és édességek) formájában.

Nem csak a margarinok veszélyesek

Természetesen nemcsak a margarinok, hanem általában az élelmiszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, és így valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészése alapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudná különböztetni a mérgező zsiradékokat tartalmazó élelmiszert az egészségestől. Nem tartalmaznak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabb feldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor, liszt, étolaj). De számtalan édességben, kekszben, töltelékes süteményben, csipszben, felvágottban, péksüteményben és egyes tejtermékekben nagy mennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogy a közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatok termékei is jelentős mennyiségben tartalmaznak TFA-t.

Dr. Lakos András
az orvostudomány kandidátusa
www.kullancs.hu 

Büntető Törvénykönyv 279. §. (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Nem találtam azonban olyan paragrafust, amely a miniszterek, a törvénykezésben résztvevők, az élelmiszerbiztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vezetők bűnös mulasztását szankcionálná. Évente 15 000-30 000 honfitársunk idő előtti halála szárad a lelkükön.
(Dr. Lakos András)

Az írás teljes terjedelmében itt olvasható.
 

Forrás: 
natursziget.com
0
Értékelés: Nincs

Hozzászólások

Kedves Mindenki! Az vajas

Kedves Mindenki! Az vajas kérdésem óta még csak most jöttünk haza, és örömmel láttam, hogy mennyien reagáltak rá. Mostanában több kérdésem is eltünt az éterben, gondoltam ez is süket fülekre talál. De nem így lett! :) A válaszokat ezúton mindenkinek nagyon szépen köszönöm! További szép napot! Bár az eső zuhog, de attól kellemesen telhet egy vasárnap így is! Üdv. Yoel

Értékelés: Nincs

Kérdés a vajakról A

Kérdés a vajakról

A margarin nem jó, de a vaj tartalmazz tejet (közvetett formában). Akkor melyiket használjuk? Vagy mégjobb kérdés: mit használjunk helyettük?

Értékelés: Nincs
Kardos-Lőkös Melinda's picture

Vaj vagy margarin témához

bioboltban találtam bio margarint, amely nem hidrogénezett növényi olajból készül, hanem többféle hidegen sajtolt bio növényi olajból. Nem olcsó (Ezer-valahányszáz,-Ft körül van egy dobozzal), de elég sokáig elég.

Ezen kívül vajat is fogyasztunk, padlizsánkrémet, babpástétomot, sőt fél szemmel láttam tegnap magkrém recepteket, fel is jegyeztem magamnak, hogy alaposabban átböngészem a forrást. Ha érdekelnek, szívesen leírok néhányat.

Értékelés: Nincs

Szendvicsre vaj helyett

Szia Yoel!

Szendvicsre pl keverhetsz krémet avokadóból is fűszernövényekkel, esetleg fokhagymával, és mivel semleges az íze, szinte végtelen lehetőséged van a variációk kipróbálására.

Szép napot grid

Értékelés: Nincs
káfonya's picture

vaj helyett olíva

Szia!

Nálam az állandó (nembio) vajhasználat bőrhibákat okozott (apró gennyes pattanások), ezért én áttértem az olívaolaj használatára.

Értékelés: Nincs

Vajat nyugodtan

Szia Yoel!

A vaj 80%-ban tejzsír, azzal nincs semmi baj. Nyugodtan használj vajat, vagy "egészséges" állatok zsírját.

Üdv: emő

 

Értékelés: Nincs

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel