Nemi szerepek a társadalomban és a családban

A férfiak és nők társadalmi szerepe a történelem folyamán folyton változik. Ez a változás a legszembetűnőbben a fejlett országok munkaerőpiacán mutatkozik meg. A nők munkavállalása a XX. század második felében felgyorsult. Ezzel összefüggésben a gyermekszám viszont csökkent. 

A gyermekneveléssel járó gondok azonban továbbra is leginkább az anyát terhelik. Ez magyarázza a növekvő konfliktusokat a családban és a munkahelyeken. 

Az elöregedő európai társadalomban az eltartó-eltartott arányt csak a nők még nagyobb gazdasági aktivitásával lehetne javítani, de ezzel egy időben terheik is nőnének. Az időskorúak számának csökkenése, a nyugdíjrendszer biztosítása csak a születések számának növekedésével képzelhető el. Úgy tűnik, hogy ennek a társadalmi problémának a megoldása csak úgy képzelhető el, ha a családon belül is megváltozik a nemek közötti munkamegosztás.

Magyarországot a családcentrikus országok közé sorolhatjuk, mégis a nemi szerepek konzervatív felfogása erősen befolyásolja a nők gyermekvállalási hajlandóságát. A családok belső életét átszövik a nemi szerepek a jövedelemszerzéstől a háztartási munkamegosztáson, a szexualitáson át a döntésekben és a konfliktusokban vállalt szerepekig. A családfő intézménye hierarchikus viszonyt jelent a családtagok között. A családfő rendelkezik az irányítás lehetőségével, ő a döntéshozó. Ez a felállás tükrözi a hagyományos nemek közötti szerepmegosztást. Hagyományosan a férfi a családfenntartó, de a válások számának emelkedésével ez megváltozott.

nemi_szerepek.jpg

Több országban elvégzett kérdőíves vizsgálat alapján a magyar emberek a legmagasabb arányban adtak elsőbbséget a családnak és a gyermekeknek a munkavállalással szemben. Érdekes, hogy a magyar társadalomban bekövetkezett változások, a nők iskolai végzettségének emelkedése sem befolyásolta a hagyományos nemi szerepeket és a hagyományos családi munkamegosztást, mely szerint elsősorban a férfi a család fenntartója, a nő a háztartás ellátója, a gyerekek nevelésének terhét cipelő személy. 

Mindezek ellenére általános vélemény, hogy a családok nem nélkülözhetik a nők keresetét sem. 

A családon belüli szerepcserét, vagyis azt, hogy a férfi van otthon, látja el a gyerekeket és a háztartást, a hollandok természetesnek tekintik, míg Magyarországon a többség ezt ellenzi.

A nők munkavállalása és gyerekvállalása miatt adódó nehézségek kiküszöbölhetők lennének, ha a családi, háztartási feladatokat megosztanák. Ez a nők szakmai fejlődését is segítené, növelné gyermekvállalási kedvüket is. Ezt bizonyítják a skandináv országok, ahol a családon belül kiegyenlített a munkamegosztás. 

A nemi szerepek vonatkozásában érdekes, hogy Magyarországon minden negyedik családra jellemző, hogy a pénzügyi döntéseket a nők hozzák meg. Ez tipikus a tradicionális családi szereposztásban.

A magyar adatok szerint a gazdaságilag aktív nők közel háromszor annyi időt fordítnak háztartási és karbantartási munkákra, mint a férfiak. A nők a házasságkötéstől kezdve átlagosan napi három órát töltenek el házimunkával, de három vagy több gyermek esetén ez lehet öt óra is. 

Míg például Norvégiában a kisgyermekes anyák 140 percet töltenek el házimunkával, addig a magyarok naponta 221 percet. 

Az is érdekes, hogy bár a magyar férfiak a vizsgált országok közül a legkevesebbet segítenek a háztartásban, mégis a magyar nők már ezért is nagyon hálásak. 

Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a nemi szerepek tanulhatók, egy részét otthonról, a szülőktől hozzuk, a baráti környezet és a tömegkommunikáció viszont erősen befolyásolhatja.

nemi_szerepek_csalad.jpgNő a tanulási és viselkedési zavarral küzdő gyerekek száma. Sok a stresszes, depressziós fiatal. 

Németországi kutatások szerint a korábbi generációkhoz viszonyítva már a csecsemőkön is megfigyelhetők rossz irányú változások, sírósabbak, rosszabb az étvágyuk, nyugtalanabbak. Ennek egyik oka, hogy a szülők távolságtartóbbak, irányítanak a simogatás és ölelgetés helyett. A meghitt együttlét ideje csökken, pedig az egészséges lelki fejlődés lehetősége már az első hónapokban, években eldől. 

Dr. Ranschburg Jenő szerint a nemi szerepek változása ma már nyilvánvaló. Olyan férfias tulajdonságok, mint határozottság, keménység, rámenősség, kezdeményezés megjelent a női magatartásban is. A nők az élet számos területén a férfiak riválisaiként jelennek meg. A nők megjelenése a munkaerőpiacon egyben megszüntette otthoni védettségüket is, most is kiszolgáltatottak, csak másképpen. A nőknek egyszerre kell két helyen, otthon és a munkában helytállni, ami sokuknak nem sikerül, és sem az anya-, társszerepben, sem a munkahelyen nem kiegyensúlyozottak.

Lelkileg is nehezen élik meg ezt a helyzetet. Ezt támasztja alá, hogy sok az aktív korú depressziós nő. A kisbabájukkal otthon maradóknál pedig megfigyelhető az úgynevezett gyes-neurózis, ami félelem a bezártságtól, a szülői szerepre való felkészületlenségtől. A családi életet, a belső harmóniát megkeseríti, ha a férfi – nő versenyhelyzet a családi kapcsolatra is jellemző. A nők családon kívüli szerepvállalása csak a férfiak segítségével valósulhat meg, ez pedig a versengés alapján nem lehetséges. Nem csupán a nők szempontjából, hanem a gyerekéből is fontos a férfiak otthoni aktivitása.

koolaj-hulladek-a-babaapolokban

Magyarországon a gyermekvállalási kedvet jellemzi, hogy a felnőtt népesség 27%-a elfogadja azt, ha egy pár nem vállal gyereket. A demográfiai problémát tovább fokozza az a tény, hogy 2005-ben Magyarországon mintegy 300 000 embert érintett a meddőség problémája, és ez növekvő tendenciát mutat. 

Hazánkkal ellentétben vannak olyan országok, ahol a gyermekvállalási kedv nő, ilyen például Franciaország, de 2006-ban az Egyesült Államokban második babyboom-ról beszéltek, hiszen akkor 4,3 millió gyermek született. 

A családi környezet nagyon fontos, a személyiség fejlődésének alapja. Itt épül ki és szilárdul meg az ember biztonságérzete, ragaszkodása, az érzelmei. Pszichoszexuális fejlődésének alapjait is itt kapja meg. A családban az érzelmi szükségletek kielégítése a legfontosabb, a gondoskodás, melegség, mert csak így válhat a nevelés eredményessé. 

A szülők általában nem a gyerek pillanatnyi igényét veszik figyelembe, olyan személyiségjegyeket igyekeznek fejleszteni, amelyekkel gyermekük az adott társadalomban sikeres lehet. 

Felmérésekből kiderül, hogy ugyan kismértékben, de nő azoknak a férfiaknak a száma, akik igyekeznek a kezdetektől kivenni részüket a gyerekek gondozásából. Létezik már Wales-ben olyan program, amely szeretné megerősíteni, hogy a szülőség megosztott, közös feladata férfinak és nőnek. 

Dr. Jonathan Scales pszichológus szerint a szülővé válás a nők életét fenekestől felforgatja, át kell szervezniük életüket, időbeosztásukat, elhagyják munkahelyüket, másféle elvárásoknak kell megfelelniük, hiányzik az addig megszokott társas kapcsolat. 

A férfiak napi rutinja alig változik. Oliver James pszichológus rámutat, hogy a férfiak számára a gyermek visszahozza eltemetett, régi önfeledt énjüket. 

  • Győrfi Éva: Változó családmodellek és családi szerepek SZOTE 
  • Pongrácz Tiborné: Nemi szerepek társadalmi megítélése. Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tapasztalatai 
  • Nagy Ildikó:A családfő intézménye – nemi szerepek a családban

További oldalak:

Forrás: 
fitway.hu
5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Hozzászólások

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel