Meggy

meggy.jpg„adsza babám jobb kezedet sétáljunk egyet

menjünk bé a gyümölcsösbe szakajszunk meggyet”

Tartalom:

Ez a csodaszép és rendkívül zamatos, de nem túl édes, bíbor vörös köntösben pompázó gyümölcsünk figyelmet érdemel.

E kis piros gyümölcs nem mindenhol ismert és népszerű. Sok országban úgy tartják, hogy túlságosan savas, és nem is lehet nyersen fogyasztani. Amikor még nagy cukorfogyasztó (szacharóz) hírében álltam, kerültem a nyers meggy fogyasztását, de az utóbbi 10 évben, szezon idején a környék összes meggyfája veszélyben van.

Angliában nevezik „savanyú cseresznyének”, és „pie cherry”-nek is, vagyis pitecseresznyének, mintegy utalva arra, hogy a meggy csak sütiben sütve élvezhető. Pedig íze a nagyon savanyútól az édesig rengeteg variációban előfordul. Igen, cseresznye, nem elírás történt… Ugyanis közeli rokona a cseresznyének.

Vagy inkább azt mondom, hogy a két gyümölcs története szorosan egybeforrt.

A cseresznye és a meggy őshazáját Ázsiába teszik. Meg kell jegyezni, hogy az akkori vadcseresznyék még számos fajtája igen mérgező anyagokat tartalmazott. A kínaiak már 3000 évvel ezelőtt termesztették, de ismerték az ókori Egyiptomban, Görögországban és a Római Birodalomban is.

Plinius írásaiban (Kr. u. 1. század) nyolc különböző „cseresznyefajtát” ír le, melyek között már cseresznye és meggyfélék is voltak. A Római Birodalom bukását követően e gyümölcsök művelése egészen a 17. századig jelentősen visszaesett, amikor is több európai ország (Anglia, Franciaország, Olaszország) újra felismerte nagyszerűségét, és nemesíteni kezdte.

Jelenleg a legtöbb cseresznyét Iránban termesztik. Meggytermesztésben Oroszország és Lengyelország vezet, Magyarország pedig világszerte elismerten kiváló minőségű fajtáival a hetedik helyen áll.

Mégis elmondhatjuk, hogy kevés országban esznek annyi meggyet, mint Magyarországon. Szeretjük nyersen, aszalva, süteményben, befőttként, stb., de lé és bor készítésére is alkalmas.

viragzo_meggy.jpg

viragzo_meggy.jpg 

Virágzás idején akár díszfának is beválik – gyönyörű látvány, szerintem… Fája jó minőségű bútorfa, levele és gyümölcskocsonyája pedig gyógyszeralapanyag.

A meggy elterjedtségét és kedvelt voltát számos helységnév pl. Meggyasszó, Meggytó, Somogymeggyes és családnév, Meggyesi, Medgyes is őrzi.

Termesztése

A metszéssel csak mértékletesen alakítható cseresznye a tápanyaggal közepesen ellátott, lazább földben jól fejlődik. Kötöttebb, nedves, illetve alacsony humusztartalmú talajokon nem érdemes telepíteni.

A legtöbb cseresznyefajta önmeddő, tehát amennyiben a közelben nincs cseresznyefa, termésre sem számíthatunk.

A meggy alacsonyabbra nő, sőt, lehetőségünk van akár bokrot is nevelni belőle. A talaj iránt kevésbé válogatós, de a tömörödött, pangóvizes helyeken rosszul érzi magát. A szélsőségesen szikes talajokon kívül mindenütt megél, és többé-kevésbé bőségesen terem. Vízigénye közepes, de az öntözést meghálálja.

Fát általában ősszel, a fagyok beállta előtt telepítünk. Lehetséges, bár olykor kevéssé sikeres a tavaszi ültetés is. Gondosan válasszunk helyet, majd ássunk ültetőgödröt. A gödör aljára szórjunk érett komposztot – én most már minden esetben EM koposztot használok, így a meggyfa ültetése esetén is ezzel támogatnám a talaj aktivitását és kb. két hét múlva végezném az ültetést - , aztán takarjuk be valamennyi földdel. A gazdaboltban, kertészetben előre érdeklődjük meg, hogy az adott fát milyen mélyre kell és lehet ültetni. Takarjuk be földdel, majd alaposan locsoljuk meg.

A meggyfa a termőhely iránt kevésbé igényes gyümölcstermő növényeink közé tartozik. A téli hideg nem tesz kárt benne, de ha közvetlenül a kihajtás előtt éri a rügyeket nagyobb hideg, akkor elfagynak, ezért óvakodjunk attól, hogy lefolyástalan mélyedésbe, ún. fagyzugba ültessük.

A legtöbb meggy öntermékeny, ezért önmagában is teremni fog.

A meggyet régebben kizárólag középmagas törzsű fákon termelték. Ma a kertekben előtérbe helyezik a könnyebben kezelhető, kisebb helyet foglaló törpe (termőkaros, sövény) fákat, míg a középmagas törzsűek kiszorultak a külterjesebben kezelt szőlőhegyekre, zártkertekbe és - sok helyütt - a ház elé, az utcára.

Érdemes figyelni arra, hogy a középmagas törzsű fákat se ültessük egymás hegyére-hátára, mert ebből már néhány év múlva kényelmetlenségek származnak; a sűrűn ültetett fákat nehéz megvédeni a kórokozóktól, bonyodalmas a termés leszedése, a nagy árnyékhatás következtében csökken a gyümölcstermés.

A meggyfáknak egyenként 36 m2 területre van szükségük, ami négyzetes telepítési rendszer esetén 6 m-es sor- és tőtávolságnak felel meg. A törpefák 16-20 m2-rel is megelégednek, ami 4,5-5,0 m sortávolság esetén 3,5-4,0 m tőtávolsággal teljesíthető.

A termelőknek a legtöbb gondot a meggyfajták kiválasztása okozza. A meggynek ugyanis éppen a legértékesebb fajtái önmeddőek, és ezért sokan panaszkodnak amiatt, hogy az egyébként tetszetős és egészségesnek látszó meggyfáik nem, vagy csak alig teremnek. Ennek az az oka, hogy az önmeddő fák csak akkor érlelnek gyümölcsöt, ha a közelükben, velük egyidejűleg virágzik egy olyan meggy vagy cseresznyefa, amely a megtermékenyítéshez szükséges virágport a kellő mennyiségben szolgáltatja.

A magyar gyümölcsnemesítők nagy sikere, hogy most már különböző időpontban érő, jó minőségű gyümölcsöt érlelő meggyfajták állnak a kertészkedők rendelkezésére.

A legkorábbi, már június elején érő meggyfa a Meteor korai, öntermékenyülő fajta, amelynek a gyümölcse friss fogyasztásra alkalmas. Ezt követi az ugyancsak öntermékeny - tehát megporzó fajtára nem szoruló - Favorit és az Érdi bőtermő, amelynek gyümölcsei már mélyhűtésre is kiválóak. Június végén érik az öntermékenyülő Újfehértói fürtös sokféleképpen hasznosítható gyümölcse. Ugyancsak június végén szüretelik a Pándy meggyet is, amely bár húsának ízével, zamatával még mindig az élen jár, de sajnos idegen megtermékenyítésre szorul. Ezt a feladatot a legjobban a Cigánymeggy látja el, amelynek a gyümölcsei kicsinyek ugyan, de nagyon ízesek. Aki még később kívánja a meggyet szüretelni, az ültessen Késői Pándy fajtát, de számoljon azzal, hogy az is önmeddő.

Legjelentősebb betegsége a monília, amelyet kezdetben a gyümölcsökön jelentkező, rothadó foltokról vehetünk észre. Ezeken a foltokon gyakran megtaláljuk a gomba termőtesteit. Hamarosan mutatkozik a betegség a kisebb ágrészletek lehervadásában, gyümölcsök elszáradásában. A fertőzés lassítása érdekében a múmiákat (szürkésfeketére zsugorodott gyümölcs) és az egyéb, fertőzött részeket gondosan távolítsuk el. Ha már elég sok időt töltöttünk meggyünkkel, akkor már virágzáskor is felismerhetjük, ugyanis a gombabetegség halvány barnás árnyalatot ad a szirmoknak.

Kártevői közül a legtöbb bosszúságot a „kukacosodás"-ért felelős cseresznyelégy okozza. A csíkos szárnyú, hátán élénksárga pöttyöt viselő légy a gyümölcsszíneződés kezdetekor helyezi petéit a héj alá, gyümölcsönként egyet. A kikelő nyű a gyümölcshúst károsítja. Kifejlődés után a talajra hullik, oda befurakszik, bebábozódik, és csak a következő tavasszal jön elő. Ez ellen – elgondolásom szerint – hatásosan védekezhetünk az effektív mikroorganizmusokkal. Ugyanis az EM antioxidánsai blokkolják azoknak a speciális hormonoknak a képződését, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a lárvákból – akik bizonyos piszkos és rothadó anyagokon fejlődnek – legyek fejlődhessenek. A kártevők kedvelik az oxidált anyagokat (az oxidánsokat), ennek következtében olyan anyagok vagy környezeti feltételek űzhetik el hatékonyan ezeket, melyeknek magas az antioxidációs szintjük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen kártevők tojásai, melyeket jól fejlett antioxidációs szintű növényeken helyeztek el, többnyire tojás alakban maradnak és a kártevők soha nem kelnek ki.

De térjünk vissza a meggyfákhoz, akiknek rendszeres ápolásra van szükségük, és ezt a termelők gyakran elmulasztják. A fiatal fák felnevelése többnyire szakszerűen folyik. Ennek részleteit írja le Brunner Tamás: Törpegyümölcsfanevelés című könyve (Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1982). Később azonban a fákat magukra hagyják, hosszú, levéltelen, sűrű koronarészek, ún. ostorok alakulnak ki, aminek következtében a termés idő előtt kevesebb ás apróbb lesz. Ezen rendszeres metszéssel és - szükség esetén - fiatalítással lehet segíteni.

A meggy nem utóérő gyümölcs, tehát akkor kell a szüretét megkezdeni, amikor a gyümölcsök teljesen beértek. A munka közben ügyeljünk arra, hogy a jövő évi termőrügyeket viselő termőnyársak épen maradjanak! Kiskertben nagyon ajánlható az ollóval való szüretelés.

A meggyszüret fáradságos munka; egy fa, nagysága szerint 15-70 kg gyümölcsöt is terem. A sövényekről óránként 5-7 kg, a nagyobb fákról 3-4 kg-os szüreti teljesítménnyel számolhatunk.
 

meggy_talban2.jpgA meggy hatóanyaga és hatásterületei

Ennek a csodásan bordós csonthéjas gyümölcsnek rendkívül magas az A-vitamin tartalma (mindegy 9-10szerese a cseresznyének), sok B-vitamin, kálium, kálcium, magnézium és vas is található benne.

A bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, tehát antioxidáns vegyületet tartalmaz, melyek képesek megkötni a szervezetet károsító szabadgyököket. Hatásossága a szeder és az áfonya antioxidáns hatását közelíti meg, de valamelyest gyengébb azoknál. Ugyanakkor elég erős ahhoz, hogy védelmet nyújtson a daganatos betegségek, az érfalt károsító folyamatok, valamint az öregedéssel együtt járó degeneratív kórképek ellen, enyhíti az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, ill. a fejfájást.

A meggy piros színét az antocianin festékanyagok okozzák, a környezettudatos és egészséges életmód igényének terjedésével a meggy újabb aranykorhoz közelít: textilfestéknek, ételszínezéknek és gyógyszerek védőbevonatának készítéséhez is egyre többször alkalmazzák.

Ezek az antocián vegyületek tumorgátló hatással rendelkeznek

Állatkísérletekben, de emberi vastagbélrákos sejteken végzett vizsgálatokban is igazolták, hogy a meggyben található anyagok bénítani képesek a rákos sejtek növekedését. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a meggy rendszeres fogyasztásával jelentősen csökkenthető a vastagbéldaganatok előfordulása, ami azért is fontos, mert a világstatisztika szerint Magyarország első helyen áll a vastagbélrákos halálozás tekintetében.

A meggyben található flavonoidok közül számos vegyület rendelkezik gyulladásgátló hatással. Kimutatták, hogy ezek a vegyületek gátolják az ún. ciklooxigenáz enzimet, mely felelős azért, hogy a gyulladásos mechanizmusokat fenntartó prosztaglandinok folyamatosan keletkezzenek. Lényegében így hatnak a gyógyszerként használt láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő szerek is (pl. aszpirin, paracetamol). Egy-egy komolyabb edzés után, ha izomláz kínoz igyál meg egy nagy pohár meggylevelet, garantált az enyhülés – saját tapasztalat…

A népgyógyászatban széles körűen alkalmazzák. A meggy összes részét felhasználják gyógyító célokra. Említésre méltó vértisztító hatása, segít javítani a vérkeringést, használják az alacsony és magas vérnyomás kezelésére, a veseműködés serkentésére és a szervezetben felhalmozódó vizenyő lecsapolására. Javasolják az emésztés elősegítésére, és légzési problémákban légzéskönnyítésre. A meggy leve az egyik legjobb ellenszer a meghűléses betegségek kezelésére. Megfázáskor ajánlott napi 2-3 dl fogyasztása. A meggyszár forrázásával készített tea kiváló gyógyszer megfázásos megbetegedések ellen, csillapítja a köhögést. A meggyszárból fogyasztó hatású teát készítenek, amelynek a szívműködésre, a szívizmokra és a vérnyomásra gyakorolt jótékony hatását egy magyar tudós fedezte fel.

A benne található B-vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását.

Használhatjuk a szépségápolásban is, mint a legtöbb gyümölcsöt. Hogy frissé, üdévé varázsolódjon bőrünk meggylét keverjünk össze tejföllel, 1 tojássárgájával és vigyük fel a letisztított bőrre. 

Néhány recept:

meggyturmix.jpgMeggyturmix – nagyon egyszerű és ízletes

1 személyre:

  • 1 dl kimagozott meggy,
  • 2 dl tej (készíthető rizs- vagy zabtejjel is),
  • 2 ek. méz,
  • 1 kk. őrölt fahéj,
  • 2 ek tejszín.

Az egészet összeturmixoljuk. Levesként is felszolgálható!

meggyes_lepeny.jpgMeggyes lepény

  • 40 dkg liszt
  • 10 dkg vaj
  • 1 dl tejföl
  • Ízlés szerint méz
  • 2 tojássárgája
  • Késhegynyi szódabikarbóna
  • Kevés tej (ha szükséges)
  • 1 kg meggy
  • 2 evőkanál búzacsíra, de én néha darált diót teszek helyette, mint nagymamám… az a szerepe, hogy ne ázzon el a tészta…

A lisztet a vajjal és a tejföllel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a mézet, a tojássárgáját, szódabikarbónát, és ha szükséges, egy kis tejjel összedolgozzuk. Legalább 1 órát pihentetjük. Kettőbe vesszük, az egyik részét kinyújtjuk, és egy kisebb méretű tepsibe tesszük. Rászórjuk a diót, majd a meggyet (szoktam betenni egy kis fahéjat, de ha valaki igényli, tegyen hozzá mézet). Ismét megszórjuk egy kis dióval, letakarjuk a tészta másik felével. Villával megszurkáljuk és megsütjük.

Egy kedves ismerősöm - Ő is naponta itt böngészget az oldalon :) - készítette el az alábbi süteményt, és bevallom, hogy én csak ettem és ettem... kicsit már szégyelltem is, hogy a végén nem hagyok másnak belőle...

Azt a nevet adtam neki, hogy Ani néni meggyes sütije:

  • 6 tojás (házi)
  • 6dkg vaj(bio)
  • 12dkg zsemlemorzsa (teljes őrlésű- bioboltban lehet kapni, vagy Te magad is darálhatod)
  • 12dkg méz
  • 1/2 cs. biosütőpor
  • 1tk.szódabikarbóna
  • gyümölcs
  • vágott dió v. mogyoró, v. mandula

A vajat a tojássárgájával és a mézzel kikeverjük.  A zsemlemorzsához hozzákeverjük a sütőport és a szódabikarbónát, a fehérjét kemény habbá verjük, azután apránként (egy kanál zsemlemorzsa, egy kanál hab és így tovább) óvatosan összekeverjük.

A tepsit kivajazzuk (Ani néni mangalica zsírral kente ki) majd beszórjuk zsemlemorzsával. A tetejére gyümölcsöt szórunk (Ani nénié meggyes volt, pont ahogy szeretem! )

Majd megszórjuk a dióval/mogyoróval/mandulával.

Előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütjük, de ez a sütőtől függ. Míg a sütő bemelegszik, addig össze is lehet állítani ezt a gyors, de nagyon ízletes süteményt.

Felhasznált irodalom:

  • Dr. Gáspár Róbert: Éltető és gyógyító táplálékok
  • www.balintgazda.hu
  • www.edenkert.hu
  • www.hazipatika.hu
  • Temesvári Gabriella: Szép Ezüstkor – Fiatalosan a természetgyógyászat segítségével
  • Fási Katalin: Gyógyító zöldségek
  • Dr. Oláh Andor – Kállai Klára – Vadnai Zsolt: Reformkonyha
  • Teruo Higa: Forradalom a Föld megmentéséért

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó receptek:

Kapcsolódó termékek:

5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (5 votes)

Hozzászólások

Meggy még mindig

Sziasztok! A meggy csodáihoz még hozzátennék két dolgot, ami nálam bevált: 1. Meggymag: A megmaradt magott sós vízben ki kell főzni, szárítani és utána lehet ledörzsölni a maradék gyümölcshúst. (Nekem legalábbis így sikerült) A meggymag nagyon jól tartja a hőt, és fülfájásnál, pocakfájásnál grillen felmelegítve egy vászonzacskóban szoktam rátenni a fájó testrészre. Jobban szeretem minta a sót, mert sokkal könnyebb kezelni és a gyerekek is jobban bírják. 2. Aszalt meggy. Nekünk "napenergiás aszalógépünk" van, azaz egy kifeszített szunyoghálón a napon és árnyékban aszalódik a gyümölcs. (Itt a szilvaszezon, a módszer ugyanaz) Kellemesen savanykás finomságot kapunk, ami egész télen eláll. Magában, keverékekben, müzlibe keverve nagyon finom. Sőt legutobb meggyágyaspálinkát készítettünk!

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)
verebedit's picture

meggyszár

Nagyon szép ez az írás. Csak azzal egészíteném ki, amit a Szabó Gyuri bácsi könyvében olvastam. A gyümölcs is nagyon egészséges, de ne feledkezzünk meg a szárról és a levelekről. Ezeket jórészt kidobják az emberek. Pedig kitűnő gyógytea készíthető belőle: Jó a hólyaggyulladásra, nyálkaoldásra, szívműködés segítésére, elzsírosodás megakadályozására, vízhajtásra. Érdemes a szárat megtartani.Megpucolni és meleg de árnyékos helyen megszárítani. Ez Gyuri bácsi javaslata.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)
Varga Nikoletta's picture

meggyszár

Kedves Edit!

Köszönöm...

...bár bejegyzésem tartalmazza ezeket a fontos népgyógyászati megállapításokat, de így legalább senki nem fog átsiklani felette :)

Niki

Értékelés: Nincs
halasi attila's picture

magozott meggy

Kérdezném, ha télire kimagozom a megyet, és lefagyasztom, ugyanezek a hatoanyahgok érvényesek rá? Én is imádom a meggyes vizespiskotát. Gyors, nem költséges.

Attila, Cegléd, Öregszőlő, Tündérhegy.

Értékelés: Nincs
Veronika55's picture

Meggy(fa)..

Hűű, szuper cikk lett Niki!

Eszembe jutott róla, amikor két éve Teliholdkor a virágzó meggyfa alatt ugráltam

telihold.jpg 

Nem látszik annyira, de a meggyfa ágai között jobb oldalt az a Telihold

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (6 votes)

Meggyfa kép

Csodás képeid vannak Veronika. clap2.gif Olyan mintha Te szórnád a virágokat a fára.

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel