Az Ősmagyarok konyhája – 1. rész

Azt, hogy az étkezés mennyire befolyásolja az egészséghez fűződő viszonyunkat, azt már agyonragoztuk. (Részben és elkerülhetetlenül) az vagy, amit megeszel, és kész.

Meg lehet közelíteni éghajlati szempontból, (pl. mediterrán konyha), ideológiai szempontból (pl. vegetáriánizmus), vagy a tudomány szempontjából (beltartalom). Utóbbit körvonalazták talán a legjobban. Az étel elfogyasztásakor ránk törő érzések megint egy külön kategóriát képviselnek („a jóízűen elfogyasztott étel”) de feszegessük tovább a hagyományőrző, avagy szakrális kérdéseket.

Tartalom:osmagyar_konyha_lovas

Az indiai konyha kapcsán eszembe jutott, hogy ha a hitélet és a gasztronómia viszonyáról beszélünk, akkor itthon is meg kéne keresnünk ennek a nyomait. Sok ismeretterjesztő irodalmat találunk arról, hogy testünk jelzésein kívül milyen szempontokat kövessünk, számít-e az éghajlat, nemzeti hovatartozás; elvégre egy fűszer az mindenhol fűszer, a gyümölcs az botanikailag mindenütt gyümölcs és így tovább. Isten őrizz, hogy belebonyolódjak az éghajlat szerinti étkezésbe, inkább kutakodom egy kicsit, mit ehettek a mi őseink? Nyilván azt, ami volt és megtermett, ezért inkább miért és hogyan? Az új történelemkutatások nyomán szeretnék helyre tenni, de legalábbis felvetni pár dolgot a magyar(os) konyha nevű útvesztőben. 

Mivel egy nemzeti konyhát úgy sokkal könnyebb keretek között tartani, ha történelmi folytonosság jellemzi, egy hagyománytisztelő indiainak van ezzel talán a legkevesebb gondja, mert egyszerre több fronton is védelem alatt állt az ételkultúrája. Gondolok itt a földrajzi adottságokra, vagy az ideológiailag megalapozott és tökélyre fejlesztett vegetáriánizmusra. Hódítóik, a britek sem arról voltak híresek, hogy olyan elsöprő erejű ízeket produkáltak volna, ami megrengeti az alapokat.

De hátha ráakadunk egy ösvényre a Kárpát-medence labirintusában is. Mondhatjuk, hogy átjáróházban lakunk, ha pedig két nép történelme találkozik, előbb-utóbb találkozik a gasztronómiai kultúrájuk is. Gondoljunk csak arra, milyen karriert futott be a csokoládé, a kávé, vagy a pizza. Ha valaki megpróbálta már hadrendbe állítani a magyar ételeket eredetük és kialakulásuk szerint, az tudja, hogy annyira összegabalyodott szálakat próbál kibogozni, amibe hamar bele lehet fáradni.

Körülbelül így történhetett, hogy a szakmai oktatás a magyar konyhát ma már ilyen, és ehhez hasonló állításokkal illeti:

„Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani szempontból helytelen.”

osmagyar_konyha_gulyas.jpgNyers Csaba véleménye szerint: „Manapság egyre ritkábban találkozni olyan fogásokkal, amelyek valóban az évezredes, évszázados hagyományos ízeket mutatják meg. E helyett a pirospaprikás, fekete borsos gulyást, csikós, paprikás imázst próbálják ránk erőltetni olyannyira, hogy már háziasszonyaink konyhájából is hiányoznak az ősi fűszereink, még pontosabban fűszerszámaink, hiszen a fűszerezés minden esetben a harmónia, az egyensúly visszaállítását, a gyógyítást is szolgálja, ha máshol nem is, akkor az emésztőrendszerben. Minden ősi fűszerünk egyben gyógynövény is, ízük harmóniája egyidejűleg szolgál testi, érzelmi, gondolati egyensúlyunk megtalálásához.”

Ha logikusan végiggondolunk pár dolgot, és cikázunk kicsit történelmünkben, akkor sok dologra magunk is rájövünk. Az talán mindenkinek leesett, hogy a rántott hús csak a jéghegy csúcsa, mivel becsületes neve Wiener Schnitzel, nagyanyáink valószínűleg a „boldog békeidőkben” szoktak rá. Ugyanígy elszámolhatunk 1492-ig, és a paprikás menyecske sztorinak vagy a krumplinak - mint egyeduralkodónak sincs folytatása. Ott van még a virsli, amit szintén nem lóbáltak még párban a honfoglalók, hogy a 60-as évek konzervipari és húsipari borzadványait ne is említsem.

Török témában Thökölyék itták meg először a fekete levest, a töltött káposztában pedig a szőlő- vagy káposztalevélbe töltött és rizzsel kevert húsos török étel köszön vissza. A bécsi/pesti kávéházakból nem hiányozhatott a sütemény, noha a magyar cukrászok (szegények, ha tudnák) aztán nagyot alkottak.

Folytathatnám még sokáig, de inkább induljunk el azon a nyomon, amit ígértem, és régészkedjünk, olvasgassunk. Merthogy a föld szépen betakar és megőriz, világcsavargók meg régen is szép számmal voltak, akik nem bírtak a grafomániájukkal és mindent lejegyeztek.

„Ha egy nép ételkultúráját kutatjuk, akkor a történetét kutatjuk. Az ételkultúra éppúgy hozzánk tartozik, mint néprajzunk, zenevilágunk, hitvilágunk, nyelvünk vagy éghajlatunk.” (Kiszely István)

Kövi Pál írja: "A népi muzsikához és a népdalkultúrához hasonló érték és páratlan művelődési kincs rejlik a gasztronómiában. Ezt a kincsesbányát fel kell tárnunk, alá kell szállnunk a mélyére, mert minél mélyebbre hatolunk benne, annál magasabbra jutunk a tudás és a szellem dolgában". 

Ha a történelemkutatásnál tartunk, akkor most joggal gondolhatjátok, hogy oda akarok kilyukadni, hogy halásztunk, vadásztunk és gyűjtögettünk, aztán készen is vagyunk, pedig nem így van. A múlt rendszer arisztokrácia fóbiájával és diktatúrájával nagyon kényelmes álláspont volt egy szerény kis uráli nép utódjának lenni, akiket végigkergettek Európán, hogy itt levetkezze csúnya pogány szokásait. Így kicsit muszáj belebonyolódni a fent említett régészeti kutatásokba, hogy a végére járjunk őseink mennyire, vagy puhították-e a húst a nyereg alatt. 

Mivel az oldalnak nem célja és nem profilja a történelmi állásfoglalás, ezért a most következő sorokat a teljesség igénye nélkül, fogadjátok kellő nyitottsággal, gondolatébresztőnek, azzal a felkiáltással, hogy a történelmet emberek írják, ezért bármit meg lehet kérdőjelezni!

osmagyar_konyha_kiszely_istvan.jpgA következőkben folyamatosan hivatkozni fogok, több szerzőt segítségül hívva, leginkább pedig Kiszely István: A magyar nép eredete és ősi kultúrája című nagy lélegzetű művére támaszkodva. 

Történelemírásunk ellentmondásosságai, avagy „Jaj annak a népnek, amelynek történelmét az ellenségei írják!”/Seneca/

„Minden külföldi forrásnál összehasonlíthatatlanul gazdagabbak azok a középkori krónikáink, amiket a népünk múltjáról írtak; valamennyi egy 11. században szerkesztett, de sajnos elveszett őskrónikán alapul. Ebből meríthetett Anonymus, Kézai Simon, Heltai Gáspár”

Mindezek ellenére - a régészetben máig mérvadó - László Gyula a továbbiakban arról a meglepetésről ír, ami az olvasót akkor érheti, amikor azt látja, hogy krónikáink egészen mást mondanak a magyar nép eredetéről, mint nyelvtudományunk. Sőt, a kutatóink elvetik, tudálékosnak, kitalálásnak minősítik azt, amit krónikáink írnak, ehelyett egyszerűen a nyelvtudományra (hozzáteszem az új nyelvészeti álláspontokat áltudományosnak minősítve -emő) bízzák magukat.

Miért érdekes ez?

„Krónikáink a hun-török hagyományt őrzik, azt állítják, hogy Szkítiából jöttünk s a bibliai Nimródnak, közelebbről pedig Attila hun királynak és népének vagyunk az utódai. A nyelvtudományunk ezzel szemben a finnugor származást hirdeti. Ez az ellentét máig kibékíthetetlen. Sajnos a hivatalos álláspont nem akar abba az irányba mozdulni, hogy tisztán láthassunk saját múltunkban. Pedig szinte bombaként robbant 2001-ben az Élet és Tudományban közzétett vizsgálati eredmény, melyben Dr. Béres Judit humánpopuláció-genetikus leírta, hogy a korábbi felvetésektől eltérően nem állunk genetikai rokonságban a finnekkel. (Hozzáteszem, hogy ezek kormányközi megállapodáson nyugvó vizsgálatok voltak, amelyek lezárása után átírták! a finn tankönyveket…)

Mi lehet a hivatalos álláspont máig tartó mozdulatlanságának hátterében? Egyáltalán hogy alakulhatott ki az, hogy az MTA által hirdetett származáselméletünk ellentétes a mondáinkkal, a krónikáinkkal, régi könyvek leírásaival és a néphagyományokkal?

Ehhez vissza kell mennünk a Habsburgok magyarországi térnyerése kezdetéig. Az 1526-os esztendő nekünk Mohácsot hozta el, nekik pedig a nagy lehetőséget, hogy megszakítás nélkül uralkodhassanak… Uralkodásukat pedig nem csak Sissy bájai, de nemzetünk szabadságharcai is kísérték.

„…A harc aztán áttevődött a szellemi életre is…Abban a királyi udvarban, ahol Mária Terézia azt hirdette, hogy a történelemírás mindig is politika volt és az is marad… 

…majd II. József rendelkezése folytán megszüntették a magyar oknyomozó történelem tanítását is.

Nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy Napóleon külügyminiszterének, Talleyrandnak a szájából hangzott-e el a következő mondat 1805-ben: „A magyarok becsülik nagyjaikat és büszkék a múltjukra. Vedd el a múltjukat, és azt teszel velük, amit csak akarsz!” Kiszely István szerint 1821-ben Bécsben utasítást adott ki az osztrák kormány, hogy a „rebellis magyaroknak az osztrák történészek írjanak egy olyan őstörténetet, amelyre ez a rebellis nép nem lehet büszke”. 

Mi történt ezután:

osmagyar_konyha_mta.jpg„Az 1840-es évektől nem magyar anyanyelvű, német származású szakembereket helyezett Bécs arra a magyar Akadémiára, amit a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére hoztak létre 1825-ben, gróf Széchenyi István kezdeményezésére. Így lett tagja az a Joseph Budenze, aki miután megkapta a magyar akadémiai kinevezését, tanult meg némileg magyarul, vagy éppen Karl Franz Joseph Schedel, aki magyarországi iskoláztatása alatt tanult meg magyarul és később Toldy Ferencként végezte munkásságát. Hunfalvy Pál, született Paul Hunsdorfer már 1851-ben az Akadémia főkönyvtárosa lett, s legfőbb kitalálója a finnugor elméletnek.”

Hogy milyen módszerekkel dolgoztak, azt elolvashatjátok többek között e könyv oldalain, összefoglalva annyit, hogy a fokozatosság módszerével. 1773-ban még egyértelműen hunokról, avarokról és magyarokról írnak, az 1845-ös már azonosítja a hunokat a később betelepülő kunokkal, az avarokat vár-kunoknak, a szkítákat pedig szittyáknak nevezik.

„A politikai akarat a kiegyezés után is tisztán látható. Harynétól tudjuk, hogy 1876-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter összehívta a magyar nyelvészeket a konferencia végén - a jegyzőkönyv tanúsága szerint – kijelentette, hogy „nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk”, s ezt követően állami ösztöndíjat, kollégiumi elhelyezést, külföldi tanulmányútra támogatást csak az kaphatott, aki a finn-magyar rokonság igazolására folytatott kutatásokat. Ilyen nyílt politkai nyomás hatására nem csoda, ha a nyelvészeink olyan munkát végeztek, aminek eredményét Padányi ekként foglalta össze: „mindaz, amit nyelvtudományunk múltunkról megállapított, merev ellentétben van mindennel, ami az összes külföldi és hazai kútfőkben található múltunk felől”.

1976-ban Háryné a következőket írta: „A hazai nyelvtudományok fellegvárában a helyzet azóta sem változott, nyelvészeink mind ingerlékenyebben utasítják vissza a szélesebb kutatás iránti igényt”.

Mi a helyzet ma?

  • A magyarok krónikájában Glatz Ferenc akadémikus (1996-tól az MTA elnöke) ezzel a mondattal indította az őstörténeti részt: „ A magyarok őseiről Kr.u. 600-ig csak feltételezésekkel beszélhetük a nyelvtörténeti, régészeti, növényföldrajzi kutatások alapján.” Ami biztos - írja - hogy a magyar nép több, genetikailag különböző eredetű népcsoportból alakult ki. E népcsoportok közös nyelve, a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik.”
  • Az MTA mindenkori elnökének vezetésével felálló konzultatív szerkesztőbizottság vezetésével adták ki a Magyar Nagylexikon sorozatot. Ebben a finnugor népek címszó alatt így írnak: „Évezredek során sokféle hatásnak kitéve alakultak ki, csak nyelvükben található közös szókincs és azonos nyelvtani rendszer utal közös eredetre.” A finnugor nyelvcsalád címszó alatt pedig ellentmondásra lelünk: „a nyelvrokonság nem jelenti feltétlenül a népek rokonságát is”
  • A ma használt általános iskolai Történelematlasz „ A magyar nép vándorlása és a honfoglalás” oldalán bemutatott térképen az Ural melletti részt feltételezett magyar őshazának (Magna Hungaria) írja le. A hozzátartozó történelemkönyv erről a területről kijelenti: „ A rokon nyelvet beszélő finnugor(uráli) népek és őseink valaha egymáshoz közeli területeken éltek az Ural hegység környékén, annak keleti oldalán.” A gyerekeknek azt tanítják, hogy a vesztes hunok annyira féltek ellenségeik bosszújától, hogy ki sem merték ejteni a hun nevet, hanem székelyeknek nevezték magukat. A magyarok a szomszéd népek nyelvét nem értették, ezért úgy gondolták, hogy ők nem is képesek az értelmes beszédre, azaz némák, s ezt a hitet őrzi a „német” szavunk.

A honfoglalás kérdése. Egy honfoglalás- kettős honfoglalás? Honfoglalás vagy hazatérés? Avagy kiket találtak itt elődeink?

osmagyar_konyha_honfoglalas.jpg

Az új kutatási eredmények szerint leginkább saját magukat.

Radics ezt írja: „A Kárpát-medencében az ősi nyelvet az évezredek viharai azért nem tudták elseperni, mert a mindenkor magas népsűrűség ezt kizárta”. A nagyszámú őslakosság és a hódítók arányaira enged következtetni Béresék azon megállapítása is, miszerint az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok bejövetelével alig változott a térség génállománya. Bakay állítása szerint az itt lakó népek nagyobb része testvérnép kellett legyen s amint a Tarih-i Üngürüsz (Magyarország története) és az itáliai krónikások (Bonfini és Ransanus) írják, ugyanazt a nyelvet kellett beszélje. Erre mutatnak a Kárpát– medence földrajzi nevei: a nevek döntő többsége színmagyar eredetű, még a régi forrásokban szereplő Duna, Tisza, Maros, Olt, Ompoly sem kivétel, mert ezek szkítakori vagy még régebbi elnevezések. 1400-ig például Erdély területén 2056 helynév jött létre s ebből csak 102 szláv eredetű.”

László Gyula idézi azt a történészi tanítást, miszerint ha a késő avarok egyáltalán fennmaradtak volna Árpádék bejövetele idejére, akkor nyelvükben elszlávosodtak volna. Ezzel szemben ő azt állítja, hogy a „késő avarok” nemhogy szlávul beszéltek volna, hanem bizonyosan magyar anyanyelvűek voltak, hiszen ők a terület névadói. László professzor a „késő avarokat” korai magyaroknak tartja.

A szláv alaplakosság tényét több forrásból is cáfolják:

Egy nagyon kedves tanáromat idézem, mondhatom hogy a biodiverzitás atyját és kutatóját, Surányi Dezsőt:

„Ma már bizonyos, hogy a morva- szláv szókincshez képest túlzó volt a szláv földművelés meghatározó szerepének feltételezése, különösen a szőlő- és gyümölcstermesztésünkben, valamint az ekés földművelés kizárólagosan európai gyökerekből eredeztetése, hiszen a kertészeti anyagi kultúránk számos, egyéb forrásból is gazdagodott.”

Beszédes nyelvünk:

osmagyar_konyha_tatarlaka_tablak.pngA világ ma ismert legrégibb írásos emlékét az erdélyi Tatárlakán 1961-ben találták. Ezek a helyi agyagból kiégetett írásos agyagtáblácskák 26 agyagszobrocska társaságában kerültek elő, és régi magyar írás jeleit tartalmazzák. Csakhogy a rádióizotópos vizsgálatok szerint ezek 7 ezer éves leletek. A hivatalos tudomány elhallgatja továbbá, hogy a korong és a mellette lévő két másik téglalap alakú agyagtáblácska 1000-1500 évvel idősebb, mint a hasonló képjeleket tartalmazó sumér agyagtáblák, valamint hogy rokonság áll fenn a Kárpát- medencei és a sumér írásbeliség között… Oppert, Lenormant, Sayce, német, francia, angol nyelvészek állapították meg az 1800-as évek második felében, hogy a sumir nyelv egyenesági leszármazottja a mai magyar nyelv. Sir Leonard Wolley szerint, a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából a magyar nyelvben 53 szerepel. 

Fel tudjuk-e fogni egyáltalán, hogy mit jelent ez?

A leleteken lévő írásjelek egy részét ma is ismerjük, rovásbetűknek mondjuk őket. A Föld legrégebbi írásának tárgyi emlékei ezek…Ugyan ezer éve nincsenek általános használatban, de a nép megőrizte… legtovább a Székelyföldön.

A Sorbonne egyetem kutatói számítógépek segítségével megvizsgálták a világ összes kis és nagy, élő és holt nyelvét abból a szempontból, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelvelemeiből, vagyis az ősi etimonokból. (etimon=valamelyik szó alapformája, amelyből a szó származik). Ezek alapján megállapították, hogy a magyar nyelv 68%-ot, az angol 4%, latin 5%, héber 5%, csendes- óceáni nyelvek 7%, az indiai munda-khol 9%, tibeti szanszkrit 12%, az őstörök, türkmén 26% etimont tartalmaz.

Forrás:

  • Szondi Miklós - Történelmünkhöz magyarul
  • szakma.hu Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája
  • Kiszely István: A magyar nép eredete és ősi kultúrája (I. II. kötet)

További részek:

További oldalak:

5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (10 votes)

Hozzászólások

Kedves Emőke!Nagyszerű a

Kedves Emőke! Nagyszerű a cikk. Én magam magyar szakos voltam az egyetemen, de elég nyitott vagyok ahhoz, hogy felülírjam magyar nyelv történetéről tanult dolgok nagyon-nagyon nagy részét. Remélem egyszer megérjük azt, hogy minden magyar ismerni fogja a valódi történelmét, kultúráját, hitét, mert az hogy ma nem ismerjük a valódi gyökereinket, válságba viszi a magyar társadalmat és családot. Van egy két jó linkem a témával kapcsolatban, de mivel írtátok, hogy nem akartok állást foglalni a dologban, előbb az engedélyeteket szeretném kérni hogy belinkelhessem. Amúgy a cikkek amiket megosztanék veletek kerül mindenféle kókler maszlagot (feltételezem hogy talán olvastad is őket, az etimonosat biztos), tisztán tudományos megközelítésű, mivel nem szeretem én sem az indulatos igazsághirdetést a témával kapcsolatban, ami pont az ellenkezőjét szokta kiváltani a magyar emberek többségében. Még egyszer gratula a cikkhez.

Értékelés: Nincs
rókamaci's picture

Annyira köszönöm ezt a cikksorozatot!!!

Annyira, de annyira köszönöm ezt a cikksorozatot!!! mml.gif Annyi mindenben altatnak minket, annyi mindent elvettek már tőlünk, és te is hozzájárulsz ahhoz, hogy lassanként visszakapjuk a régi tudásunkat, gyökereinket... libabőrös voltam, amikor olvastam a cikked, mert nagyon fontosnak tartom, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak ezek a tények... Nagyon belelkesedtem, eddig is nagyon érdekelt az ősi táplálkozási kultúránk, te segítesz visszanyúlni hozzá! mml.gif

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)
emoke29's picture

Hihetetlen

Soha nem lehet megunni ezt az oldalt, amióta ismerem azóta folyamatosan csak bújom, olvasom, és állandóan újdonságokba ütközöm. Most jutottam el eddig a cikkig, és hát le vagyok döbbenve. Hihetetlen, hogy még ilyen témákkal is foglalkoztok. Nagyon szeretem a történelmet, úgyhogy köszönöm hogy nem csak kence ötletekkel, gasztronómiai fogásokkal, életmód tanácsokkal láttok el, de még intellektuálisan is feltöltődhet itt az ember. Jobbak vagytok, mint bármelyik bárgyú női magazin! Külön köszönet Emőkének ezért a cikkért. Máris folytatom a többi részével!

Üdv, Egy másik Emőke

Értékelés: Nincs Átlag: 4 (1 szavazat)
Babszi's picture

IMÁDLAAAK!

Én ezzel már olyan rég óta foglalkozom, és el sem hiszitek mekkora akadályokba ütközik az igazság ismertetése! (Nem véletlenül). Nagyon örülök, hogy ezt ilyen körökben is elterjesztetted! clap2.gifmml.gif

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)

Nagyon-nagyon örülök, hogy

Nagyon-nagyon örülök, hogy ezen az oldalon is felvetödnek azok a témák, amik a magyarság öntudatát hivatottak felemelni a sárból... köszönöm neked, Emöke! Zildia

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (1 szavazat)
Szabados Pál's picture

ősmagyar - finnugor

Kedves AntaVali olvasók! Kíváló ez a cikk! clap2.gif Hogy mégsem mindenki gondolkodik úgy nyelvünk eredetéről, mint a hivatalos nyelvészek, íme az általam is szerkesztett internetes szótár, ami valódi szóeredeteket ad a kikutatott szavakhoz. (Szótárunk napról napra gyarapodik, jelenleg is folyik a kutatás.) Javaslom, hogy akit érdekel a téma, iratkozzon fel a hírlevelünkre, illetve nézze meg véglegesített - színes háttérrel rendelkező lezárt - szócikkeinket. Íme a link, amit szíves figyelembe ajánlok: http://wikiszotar.hu/

Itt a "Valóban finnugorok vagyunk" és "A felsőbb akarat közbeszólt?" cikkeket érdemes a témában elolvasni.

Üdvözlettel: Szabados Pál

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (3 votes)
Betty's picture

Emőke drága!

Nagyon-nagyon tetszett az ősmagyarokról szóló cikked, gratulálok hozzá clap2.gif ! Van egy olyan érzésem, hogy ezt vagy tanultad vagy nagyon sokat olvastál erről a magyarság témáról, érződik, hogy szívügyed yes.gif ! A cikked végét olvasva egyből Badiny Jós Feri bácsi jutott az eszembe, a magyar nép egyik nagy kutató géniusza. Kiváló könyvei jelentek meg, ebben a témában, mint például: Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig, Káldeától Ister-gamig I.-III.(sumír őstörténet), A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus vallása, Jézus Király a pártus herceg és még sorolhatnám a jobbnál jobb könyveket. Sajnos az emberek nagy része nem is ismeri, pedig ez lenne az alap. Legelőbb a származásunkat körülvevő nagy káoszban kellene rendet tenni, hogy napvilágra kerülhessen az igazság. De hát tudjuk, hogy ez nem érdeke a világnak, sőt inkább a tudatosan ferdítenek, szőnyeg alá söpörnek tudományos tényeket. Erről maga a szerző is nyilatkozott könyvének bevezetésében: Badiny Jós Ferenc Előszava a Káldeától Ister-gamig II. című könyv 2. kiadásához:

Ezt a könyvet 1981-ben írtam és magam adtam ki. A fedőlap belső oldalán - 'Ezt olvassa el legelőször...' cím alatt indokoltam munkám szükséges voltát és nemcsak a tudás-szerzésre törekvő olvasóhoz fordultam, hanem így összegeztem: 'Azt szeretném elérni ezzel a könyvvel, hogy a mai magyar történelemszemlélet és a nyelvtudomány vegye fel munkarendjébe mindazokat a bizonyítékokat, melyek a Magyar népi és nemzeti önbecsülés szolgálatában vannak és az ősi múlt igazságai alapján, népi és nemzeti öntudatot termelnek.'

E kérésem óta 15 év múlt el és a Magyar nemzeti önbecsülés és ősiségünknek tudatosítása ellen, a napjainkban megerősödött 'másság' pusztító hadjáratot indított 'hivatalos' és 'hivatásos' szinten. Fölösleges részleteznem a történéseket, hisz Ma - 1996-ban -, az olvasó átéli mindezeket és a magyari lealacsonyítást saját magán érezheti.

Ennek a pusztító - Pap Gábor szerint - merényletsorozatnak csak egy részlete az, hogy a ragozásában csodálatos szerkezeti felépítésű és szógazdag Magyar nyelvünket 'szószegénynek' és 'kölcsönszóhalmaznak' minősíti a hazai 'nyelvtudomány' és a sumír-magyar nyelvkapcsolatok kutatását politikai síkra helyezve, megtiltja édes anyanyelvünknek a sumír ősnyelvvel való összehasonlítását.

Ezért örülök, hogy megérhettem e könyvemnek - Magyarországon történő - 2. kiadását és köszönetet mondok is érte az ... Kiadónak.

Ez a könyvem egy trilógiának a 2. kötete. A 3. kötet A sumír-magyar lelkiség és mitológia is készen van kéziratban, de anyagi fedezet hiányában, magam kiadni nem tudtam. Most a 2. kötetet is forgalomba hozó cég: ....Könyvkiadó és Nyomdai szolgáltató Kft. vállalkozott ezen 3. kötet kiadására is, és így végre elkészülhet a Káldeától Ister-Gamig c. trilógia.

Az ajánlat boldog érzését azonban a jelenlegi, magyarországi tudományos álláspont és a közoktatási szervek által kiadott 'tankönyvekben' közölt hamis és félrevezető adatok befolyásolták, oly annyira, hogy a könyvkiadótól kértem az Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig című és kéziratban készen lévő könyvemnek kiadását - a Káldeától Ister-gamig III. c. könyv megjelenése előtt. - Ugyanis a sumír-magyar hitvilág egyezésének csodálatos voltát csak úgy tudja megérteni és valóságnak elfogadni az olvasó, ha elébb megismeri igaz történelmünket és meggyőződik a - vesztünkre kiadott - tankönyvek félrevezető szándékáról.

Így az ősi szittya voltunk, Nimrud népe, a 7000 éves Napbaöltözött Boldogasszonyunk, a hunok évezredei, történelmünk eddig eltitkolt szakaszai, a Pártus birodalom története, a kazár rejtély, történelmünk hézagjai Álmos és Árpád ismeretében, mind-mind olyan témakörök, melyek szükségesek a sumír-magyar lelkiség és mitológia megértéséhez, a magyar önbecsülés tudatosításában azért, hogy az említett Vállalat tervei szerint, a Káldeus Biblia kiadása koronázza meg a nemzeti öntudatunk feltámadását!

És mindezt a millecentenárium esztendejében, 1996-ban! Ádvent idején írom e sorokat és kérem Jézus Urunk Kegyelmét a boldog, közös munkálkodásra és áldását mindazokra, akik megértenek jószándékomban.

1995. december 22-én - Badiny Jós Ferenc

Ezeket a sorokat 1995-ben írta maga a szerző, és azóta a helyzet még rosszabb lett. Én azért bízom benne, hogy egyszer napvilágra kerül az igazság erről a magyarság témáról is! Jó szívvel ajánlom ezeket a könyveket bárkinek, aki nyitott a jóra. Nem könnyű olvasmányok(nekem is van még elmaradásom), de nagy kincs rejtőzik bennük yes.gif ! Még egyszer köszi Emő, várom a folytatást! Puszi: Betty

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (4 votes)

Kedves Emő! Nagyon tetszik a

Kedves Emő! Nagyon tetszik a cikked. clap2.gif Elképesztően jó témáitok vannak. Az eddigiek is mind nagyon tanulságosak és érdekesek, de a napokban felkerült témák közül a legtöbb olyan nagyon szívemhez közeli. Istennők és Istenek vagytok mind. yes.gifwinkkiss.gif Köszi. regular_smile.gif Anita

Értékelés: Nincs

Emőke!

Ez csodaszép! Köszönöm, öröm volt olvsani! L. wave.gifheartbeat.gif

Értékelés: Nincs

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel