Egy húsimádó böjttábora

Ha eddig bárkinek említettem, hogy 10 napig böjtölni voltam, akkor szinte kivétel nélkül mindenki azt válaszolta, hogy na ő ezt biztosan nem tudná megcsinálni. Sose értettem, hogy az emberek miért gondolják magukról, hogy képtelenek egy ilyen egyszerű dologra, amikor még ki se próbálták. Pedig  ahonnan én indultam, és ha én meg tudtam csinálni, akkor bárki más is.

lebojttabor3

Gyermekkoromtól kezdve imádtam a húst és mivel otthon is tartottunk állatokat, gyakran jutottam húshoz. Tulajdonképpen nekem csak az volt az étkezés, amiben hús volt és kb. 27-28 éves koromig így is éltem. Akkor aztán új év új élet felkiáltással elmentem január elején egy 7 napos böjttáborba és azóta nincs megállás. Az első táborom első három napja nem volt könnyű, ezt bevallhatom, de hát onnan, ahonnan indultam, hogy nem telt el hús nélküli nap az életemben, nem is csodálkoztam rajta. Így ez a tavalyi badacsonyi tábor már semmilyen félelmet nem keltett bennem. Külön öröm volt számomra, hogy a páromat is rá tudtam venni a táborra, így közösen vágtunk bele a méregtelenítésbe. Így utólag is azt mondom, hogy számomra a tábor előtti és utáni időszak volt a legnehezebb, mert bár más sokkal kevesebb húst eszem, azért olyan még nem történt velem, hogy 2-3 napnál hosszabb ideig nem ettem húst. Most ez az időszak 4 hét volt és közben egyre több receptet próbáltam ki a Boszorkánykonyhából, amelyek nagyon finomnak bizonyultak, de ezeket meg kellett szokni, el kellett fogadni, ha elsőre valami nem sikerült és tovább próbálkozni.

A táborba mi érkeztünk először és a helyszíntől már azonnal megjött a jó kedvünk. Fantasztikus volt a ház és a környéke, a kilátás pedig egyszerűen páratlan. Vali üdvözlő koktélokat készített éppen, és mivel mi voltunk az elsők, mind a kettőt megkóstolhattuk. Ekkor még az uborkás ital volt a kedvencem, a gyümölcsös koktéllal szemben, de ez hamar megváltozott. Az első nap ismerkedéssel, a teraszon való ücsörgéssel, finom vacsorával és egy kis balatoni fürdőzéssel kezdődött, igazából tényleg azt éreztük, hogy nyaralunk. Az esti zöldséglé már nem esett olyan jól, mint az üdvözlő koktél, de hősiesen mindet megittam.

A tábor napirendje hamar kialakult és mi csak szó szerint tátottuk a szánkat, hogy megkapjuk a napi betevőnket. A vitaminok minden nap ki voltak készítve, a folyékony bevenni valókat pedig kis kanállal kaptuk a szánkba. A gyümölcsös turmixok finomak voltak, de a zöldségek felé továbbra is komoly ellenállással voltam. Szombaton (tehát az első igazi böjtnap végére) már látszott, hogy a tábor nekem zöldséglé nélkül fog folytatódni. Nagyon hálás vagyok mindenkinek a táborban, aki segített nekem, hogy így is megvalósulhasson a böjtöm. Jó volt, hogy mindenkivel külön is törődtek és mindig mindenkitől lehetett segítséget kérni. A zöldség levekkel történt kálváriám szerencsére a többi táborlakó számára is pozitívan végződött, hiszen ekkor került elkészítésre az első fazék leves (értsd zöldségekkel ízesített víz), amely mindenkinek elnyerte a tetszését.

Nagyon sok érdekes előadást hallgattunk meg, betekinthettünk abba, hogy milyen az, ha valaki másképp gondolkodik a világ dolgairól és hamarosan felfedeztük, hogy egy feladatot többféleképpen is meg lehet hatékonyan oldani. Túráztunk, egy kicsit strandoltunk, beszélgettünk, ismerkedtünk a környékkel és közben egymást is jobban megismertük.

Amiben a legtöbbet jelentette számomra a tábor, az a barátság. Olyan emberekkel találkoztam, akik szintén úton voltak, nem volt fontos, hogy éppen hol tartanak, csak az, hogy könnyen megértettük egymást, még akkor is, ha eltérő háttérrel és különböző úton indultunk el. 4-gyen azóta is tartjuk a kapcsolatot és nagyon sokat kaptam tőlük az elmúlt félévben, pont olyanokat, amik éppen hiányoztak az életemből.

És idén újra együtt vágunk neki ennek a kalandnak, sőt már sok egyéb közös tervünk is van.

Köszönöm mindenkinek, hogy megszervezte és újra megszervezi ezt a tábort, mert ilyen körülmények között csak csupa jó dolog történhet az emberrel.

5
Értékelés: Nincs Átlag: 5 (5 votes)

Hozzászólások

Marietka's picture

léböjt

Egesz eletemben elenyeszo mennyisegu hust ettem, egy ideje pedig egyaltalan nem. Leginkabb nyers zoldsegeket fogyasztok, de ennek ellenere erzem ugy, h nem menne. A gyumolcslevekkel meg annyira se. Ha meg kell enni a zoldsegeket kulon-kulon, akkor igen, de ha meginni az osszekevert zoldsegeket v gyumolcsoket, akkor tuti nem.

A baratnom csinalt nem regen egy nagyon profi zelleres-almas-petrezselymes-akarmis turmixot, ami biztos nagyon jo volt a szervezetemnek, de meg egyszer nem biztos, h onszantambol neki akarnek futni az elfogyasztasanak. Ugy ereztem, h egesz este ott fogok ulni az asztalnal a poharral, m nem kivankozik a szervezetembe. Jottek is lassan a kerdesek, h 'Na, mi van? Nem izlik? Bezzeg az algat azt iszod!' - Deee, nagyon izlik!!! (Kozben probaltam a poharam tartalmat titokban a turmixgepbe visszatolteni.) En inkabb a zellert ragnam, ha egy mod van ra. Meg a petrezselymet is magaban. Az almat meg kulon a nap egyeb szakaban. Vagy inkabb sehogy. Szoval eppen olyan egzotikusra sikeredett az elmeny, mint amilyenre szamitottam, ugyhogy nekem meg egy 20-30 evig kimarad a lebojt tabor.

Attol tartok, h rettento csalodott lennek, ha kiadnek egy halom penzt a taborra, ahol aztan semmit nem tudnek meginni es ket nap utan az ehsegtol eszem veszitve ejjel betornek a helyi vegyesboltba es megennek egy 2 kilos parasztkenyeret fel kilo vajjal, soval es paprikaval, majd reggel a sarokban kuporogva, egy karton kefirt es egy fej jegsalatat olelgetve talalnanak ram a kihivott rendorok.

Értékelés: Nincs

Léböjt helyett

Teljesen igazad van, hogy nem mindenkinek való a léböjt tábor! Erre testileg - lelkileg - szellemileg is fel kell készülni és ha még nem megy, akkor isten őrizz erőltetni.

Nagyon sokféleképpen tehetünk az egészségünkért, Te is megteszed a magadét, így van ez rendjén!

Értékelés: Nincs Átlag: 5 (3 votes)

Hozzászólás írása

Tartalom átvétel